1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

211. ülés - 212. ülés - 213. ülés

310 237. ÜLÉS. 17. Oct. folyt, vallyon a’ Compossessorok ugyan azon helységbe lévő paraszt telkek’ vásár­lásától elaltassanak e’, vagy sem? minekütánna a’ többség a’ Compossessorokat el kívánja tiltani, es a’ Resolutio’ kifejezését e’ részbe nem eléggé meghatározott­nak, és világosnak találja, vallyon minő jussal lehet a’ kissebb számba maradiak­nak (a’kikhez egyébaránt a’ szálló Követ is tartozik} azt vittatni, hogy a’ többség’ ezen értelmét egész meghatározottsággal, és világossággal ki ne fejezze a’ Tör­vényben, — a’ szálló Követ is tehát azt, a’ mit Trencsén Vármegyének Követe javallott, világosabbnak találván, a’ Resolutió’ kifejezésénél, amahoz áll. Trencsén Vármegye’ 2-ik Követe: A’ Királyi Resolutió, előhozott okoknál fogva, kívánja a’ köz birtokosokat a’ telkek’ vételétől eltiltani, aziránt folytattak itt a tanácskozások, a’ többség azt határozta el, hogy a’köz birtokosok telkeket ne vehessenek, szükséges tehát azt világosan kifejezni, ne hogy kétséges értel­me miatt, ezen tárgy zavarba maradjon. — Ha úgy mondódna: „Dominis ter­restribus concernentium locorum exceptis“, ezt bárki oda magyarázhatná, hogy a’ földes urak csak saját jobbágyaiktól nem vehetnek telkeket, más jobbágyoktól pedig ugyan azon helységben, a’ kiknek ők nem földes urai, vehetnek. Szük­séges tehát világosan ki tenni, hogy nem csak maga a’földes úr, de az illető helységeknek köz birtokosai is a’ telkek’ vételétől eltiltatnak. Ellenkező érte­lembe volt Heves Vármegye’ 1-ső Követe, és a’Királyi Válasz’ szavait megtartatni kí­vánta: mert 1-ör, a’Királyi Válasz’kifejezését homályosnak nem tarthatja, mivel az alatt minden Birtokos értetődik: — mert 2-or, azt kérték a’ KK. és Rendek O Felségétől, hogy a’ kifejezésekre nézve is adja ki válasszát, és a’ midőn ezen Királyi Válasz felett folytak a’ tanácskozások, azt senki sem pártolta úgy, hogy a’ szavakat megkívánta volna változtatni, következve, midőn a’ tanácskozások’ al­kalmával a’kifejezésekre nézve, semmi észrevétel nem tétetett, már akkor annak kifejezése is elfogadtatott. Po’sony Vármegye’ 1-ső Követe egy értelembe lévén Trencsén Vármegye’ Követével, azon kifejezést kívánta használtatni: „ejusdem loci‘‘ Gömör Vármegye’ 1-ső Követe jobbnak találta a' „Dominis terrestribuste kifejezést a’ „Compossessoribusli kifejezésnél, mert „Dominus terrestrisnek“ mon­datik, a’ kinek dátiáji járnak, „Compossessornak“ pedig, a’ki bír valamelly hely­ségbe valamit, ez a’ név tehát a’ nem birtokos nemes emberre is, ha jobbágya tel­ket vesz, reá illik, ellenben a’ „Dominus terrestris“ mind addig nem illik reá, még földes úri jusokat nem bír. Torontói Vármegye’ 2-ik Követe: Miután az egész mai napi tanácskozá­soknak a’ volt a’tárgya, el kellessék e’ tiltani a’ jobbágy telek’ megvételétől a’köz birtokosokat; és az el is határoztatok, hogyr igen? azért nem látván által, miért ezt ki ne kellene világosan fejezni, arra szavaz: hogy a '„Compossessoribus“ szó használtasson. Pest Vármegye’ 1-ső Követe Pozsony Vármegy e’ Követével egy et értvén, arra szavazott, hogy a’ „Compossessoribus ejusdem loci“ használtasson. Beregh Vármegye’2-ik Követe: Azon oknál fogva, hogy a’ többség a’Ki­rályi Választ elfogadta, úgy vélekedett, hogy annak szavaiban is meg kell nyu­godni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom