1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
211. ülés - 212. ülés - 213. ülés
mentum, hogy, ha a’ jobbágy telkeket köz birtokosok is megvásárolhatják, a" Helység»kinépesíttetik, depopulálódik; úgy a’ jobbágyi haszonvételek’ eladhatását átallyában el kell tiltani; mivel, ha Zsidóknak’s másoknak lehet illy telkeket vásáriam, a‘ Helység sokkal inkább kinépesíttetik; mert azok seregenként in infinitum vesznek, a’ köz birtokosok köziil pedig alig egynéhány tag. Nem győzte meg a’ szálló Követet azon ok sem, hogy a’ köz birtokosok öszve játszanak, ’s azután elcserélgetik a’ megvett telkeket, mert erről könnyen lehet tenni, ha elhatároztatik, hogy, a’ mit ekként vesznek, azt magokhoz nem cserélhetik. — Azt sem látta meggyőző oknak, hogy a’ szegény jobbágy a’ köz birtokossal nem concurrálhat; mert, ha a jobbágy csak ugyan meg akar venni valamelly telket, lészen pártfogója. A’ mi pedig azon okot illeti, hogy akként a’ Földes Urak a’ jobbágyok’ Iegellőjébe becsúszhatnak, hogy a’ fajzás által az illy köz birtokosok a’ Földes Úrnak nagy kárt okozhatnak, akkor állanának, ha az ellen az orvosság nyomba nem következne; de, ha a’legelló’ elkúlönözése meg lesz, ha liber fundualis készül, ha a’ Község felvigyáz, ha a’ Földes Űr több fát nem enged, mint más jobbágynak, mind ezen argumentumul felhozott visszaélések nem történhetnek; a’ Szálló vélekedése szerént tehát a’ felhozott okoskodások meg nem állhatván, minekutánna azon kellene inkább segíteni, a’ ki el adja a’ telket, mert az szükségbe van, az által pedig, ha concurrentia lesz, rajta segíttetik, mert könnyebben, és nagyobb áron eladhatja, az Izenet’ megtartására szavazott. Az Elölülő azon észrevételt tette, hogy, ha a’jobbágy telket köz birtokos veszi meg, abba többé adózó be nem jön, mert az illy Birtokos azt többé nehezzen adja el; e’ pedig hogy a’ depopulátiót elé segíti, kétséget nem szented; egyébbaránt Gömör Vármegye Követének azon állítására, hogy a’ über fundualisokkal elejét lehet venni a'támadható zavaroknak, azt vetette ellen, hogy számtalan Helységek vannak liber fundualis nélkül, és így egynéhány esztendők elmúlnak, míg mindenütt lesznek fundualis könyvek, leginkább a’ compossessorátusokban, a’ hol kevesebb regulatio vált, az illyes helyeken pedig leginkább, és tüstént lesznek e’féle vételek, a’ mellyek’ a’ regulátiók’ nehezítésére, és a’ Földes Úri birtoknak a’ paraszt telkekkel való öszve zavarására fognak szolgálni. / Szeréül és Árva Vármegyék’ l-ső Követei a’ Királyi Választ elfogadván. Szala Vármegye’ 2-ik Követe: midőn a’ nemtelenek’ sorsáról van a’ szó, kéntelen kinyilatkoztatni, hogy Valamint nem kívánja, hogy a’ Nemes más kárával élljen; úgy nem kívánja, hogy a’ Nemes mások által kizárattasson, és hogy, a’ midőn az adózóval jót teszünk, a’ szegény nemes emberről meg ne felejtkezzünk. Nem lehet attól tartani, a’ mit többször hallott: hogyha a’ köz birtokosoknak meg fog engedtetni a’jobbágy telkek’ megvásárlása, majd sokan vásárjának, a’jobbágy telkek’kinépesíttetnek, mert, mivel másnak robotolni nem öröm, bizonnyára csak a’ szerencsétlenség fogja a’ köz birtokost oda vezérleni, hogy jobbágy telket vegyen, és így nem sokan fognak lenni, a’ kik illy est vesznek,— valamint attól sem lehet tartani, hogy a’ contributionalis fundus szenvedni fog, / mert a’ Földes Ur bizonnyára fel fog vigyázni, hogy az ne szenvedjen; de külömben is fent áll azon elv, hogy a’ meghatározandó köz terheket a’ jobbágy telket bíró tartozik viselni; egyébbaránt pedig mit használ, a’ helybeli köz birtokost a’ vásárlástól eltiltani, és azt a’ legközelebb fekvő faluba lévő birtokosnak megengedni? Ezeknek tekintetéből tehát az izenet mellé áll. — 76 *
