1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
192. ülés
í92-dik ÜLÉS 10. Május. *7 helye nem lévén, nem csak a’ felírás tétel, hanem minden ovások tételétól is el áilani kíván. Nyílra Vármegye 1-ső Követje: a' fenn forgó KK. Levélben valamint akkor, midón leg először tanácskozásba vétetett, úgy most is sérelmet lát. nem is oszlottak el aggodalmai a’ Fő Rendek Izenetei, és nem a’ KK. és RR. közül némellyeknek okoskodásai által. Azokat, mellyek a tárgyban mind mai naj>, mind azelőtt mondattak, ismételni nem akarván, tsak azt bátorkodik ki jelenteni, hogy ott, a’ hol a végrehajtó hatalom a’Törvényhozó Testnek tanátskozásaiban Tractatus utján kívül Parantsolatok által részt vészén, egyes Követnek szavait kárhoztathatja, vagy ditsérheti, szabadság nincsen; mivel a’ melly részre hajol a’ Kormány, ott nagyobb a’ nyomadék, és a’ tapasztalás is mutatja, hogy az ő kívánsága folyvást tellyesittctik — és igy a Kormány mind a’ Törvényhozó, mid a’végrehajtó hatalmat cgyeránt gy akorolja. Ezen Just foglalja magában az e’ folyó évi Januarius 3-kán költ Kir. Levél, bizonyítja az azt, hogy azon szavakat, mellyeket kárhoztat, Törvény által büntetés alá venni nem lebetelt, mert tiltva nem voltak, miután a’ Kir. Levélben ez olvastatik nóvum nuUoque hactenus exemplo cognitum ad notitiam nostram perfertur temeritatis genus, ebből ki tetszik, hogy ez eddig Törvény által tiltva nem lehetett; minekutánna tehát a’ Kormány azt Törvény értelme alá vonnya, nem tsak magyarázatot ád a’ Törvénynek, hanem maga terjeszti elő, el határozza, és végre is hajtja; — nem e’ tehát a ’Király jussainak ki terjesztése? azt a’ RR.’ bölcs meg bírálására hagyja. Azon mód, mellyel a’ KK. és RR. ezen Törvényhozó Test Jussainak fcntartására jelen Izenetben élni szándékoznak,hallatlan, hogy ezen Táblának többsége sérelmet látván azt nem Felírással orvosolni, hanem óvással fel tartani kívánja. Eleink, a’ hol sérelmet láttak, ottan a’ Felírásnak mint egyetlen egy orvoslás módjának szükségét látván, attól el nem állottak, hogy halgatással a'Kormány Jussainak ki terjesztésében meg egyezni ne látszattassanak. Miután a’ Felség több Kir. Leveleiben azt. nyilatkoztató, hogy valamint a’Nemzetnek jussait épségében fen tartani kívánja, úgy a’ Kir. Jussokat, mellyek Törvény által el határozva vannak, vagy az Ország Királyai által gyakoroltattak, csorbítani soha se fogja engedni — ha tehát a’ Felírástól a’ KK. és RR. el állanak, a’ Kir. Levélben foglalt befolyást, annak kárhoztatását el fogadják, minthogy magok is e’ tárgyban el esmerték: hogy a’ sérelem el oszlatását csak onnét lehet várni, a’ honnan az eredett- De az is szokatlan és hallatlan, hogy ezen Tábla a’Fő Rendek Táblájához Izenetet. óvás gyanánt küldjön, azonkívül, hogy a’ Fő Rendek Táblája nem hiteles hely, azt. kell tekinteni, mi a' czélja a‘ két. Tábla közti értekezésnek? az t. i. hogy abból, a’ miben meg egyeznek, Conclusum Diaetale és Materia Repraesentationis váljon, ha tehát nem ebből a’ tzélból küldik a’ RR. ezen Izenetet a’ Fő Rendek Táblájához, akkor ennek mi következése lehet? mert vagy el fogadják az óvást, vagy el nem fogadják, ha el fogadják, akkor Comitiale Conclusumá válik, és azt O f elsége eleibe nem terjeszteni nagy félelmet és a’ Nemzetnek gyengeségét mutatná, ha pedig el nem fogadják, és a’ RR. által a’ tanátskozás folyta Itat ni fog, cl nem eréttetik azon czél, melléből a’ felírástól elállot.tunk, hanem folytatódik a’ Tanácskozás veszedelmeztetik jövendőre is az elv ’s igy ezen módnak 7 •
