1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
211. ülés - 212. ülés - 213. ülés
23Ö. ÜLÉS. IC. Oct. 293 pány nem a" bírói tettót a’ Földes Úrnak, hanem egyedül úgy, mint vádolt résznek cselekedetét, melly által az elköltözni akaró Jobbágyot el nem eresztette, fogja vizsgálni; ezen esetbe tehát nem a’ Földes Úr, hanem az Al-Ispány járt el az első bírói kötelességbe, nem az övét tehát,“ hanem a’ Vármegyének meg fontolását lehet felebbi vizsgálatnak mind politicus, mind juridicus értelemben állítani; azért tehát, és azon okoknál fogva is, mellyeket mind Veszprém, mind Heves’ Köveíjei elő hozták, és mellyeknek ismételésével a’ Szálló a’ tanácskozást tartóztatni nem akarja, hanem azokat magáévá is teszi, azon superrevisiouis szó helyett recisionis szót be iktatni kívánja, és így egv szóval a’ fel olvasott öt §-sz’ iránt a’Kegyelmes Királyi Válasz’ rendelését el fogadja. Az Egri Fő Káptalan’ Követe a’ 2-ik §-ra nézve úgy vélekedett: hogy a’ Jobbágy’ elköitözködésének be jelentése idejéül javallott J-ső September nem alkalmatos; mert a’ Jobbágy rendszerént az Augustus hónapot nyomtatásba tölti, és még akkor mehet helyet keresni, mikor azt elvégzi, midőn a’ hely keresésről vissza jön, már az I-ső September el telik, és a’ Földes Űr könnyére azt mondhatja, a‘ bejelentés íideje 1-ső September, te akkor magadat nem jelentetted, most már jelentésed késő, ’s időn túli; ne hogy tehát a’Jobbágy el költözködésének gátlására az Uraságnak Törvény által adassák alkalmatosság, jobbnak látja az 1790: 3ő Czikkelvbe foglalt határidőt, a’Resolutio szerént, megtartani; — a’ 3-ik §-ba foglalt s tip er re vision is szó iránt pedig úgy vélekedett: hogy magok a’ KK. és RR. sem tartják Bírónak a’ Földes Urat akkor, midőn az elbocsájtó levelét kiadni nem akarja, és így, ha a’ Jobbágy e’ részbe Földes Ura ellen / panaszt tesz, a’Földes Ur úgy áll az Al-Ispány előtt, mint peres fél; midőn tehát ezen panaszt az Al-Ispány elítéli, ő akkor az 1-ső Bíró, és, midőn ezen dolog’ folyamatját bővebb megvizsgálás végett a’ közelebbi Köz Gyűlés’ elejébe terjeszti, a Köz Gyűlés, vagy Törvény Szék csak fellyebb viteli: az az második, nem pedig superrevisorium fő megvizsgáló Bíró lesz; azért a’ Szólló a’ Királyi Válaszba foglalt recisionis szót el fogadta. A as Vármegye’ 1-ső Követe: A’ mi a" superrevisio kifejezésnek recisio szóval kívánt felcseréltetését illeti, ennek el nem fogadhatása eránt az Izenetben az adódik elő: hogy itten az Al-Ispány’ tettének meg vizsgálása forogván fel; erre nézve a’ Vármegye’ meg vizsgálása méltán superrevisiónak inondathatik; valamint azonban ez egy részről áll, úgy más részről az is tagadhatatlanul áll: hogy az Al-Ispánnak ebbéli tette mindenkor a’ Jobbágynak az Úrbéri rendelkezésből folyó Igaza körül fordul meg, minden Úrbéri tárgyakban, és Ügyekben pedig a superinspectio már egyebütt 0 Felségének hagyatott fen; azért az egészszel egybe hangzólag itten is a’ Vármegye’ vizsgálatja revisio szóval alkalmatossabban fejeztethetik ki, mellyért is, nyilványos utasításánál fogva, oda szavazott: hogy a’ superrevisio, a’ Kegyelmes Királyi Resolutio’ tartalmához képpest, Recisio szóval cseréltessen fel. Pozsony Vármegye’ 1-ső Követe panasza’ fellyebb terjesztési útját a' Jobbágynak el zárni nem akarván, a’ recisio szónak elfogadására adta szavazatják Trencsén Vármegye’ 2-ik Követe: Nem állanak azon okok, mellyeket Heves, és több Vármegyék’ Követjei, a’ superrevisio szónak megtartása ellen, elő hoztak. Ugyan is, ha az az aggodalom bántja a’ szólló Követeket: hogy, mi történne a’ Jobbágysággal akkor, midőn a’Vice-Ispán, és Vármegye is helybe hagyván a’ Földes Úrnak a’ kívánt elbocsájtó levél’ megtagadása iránt való tettét, .Jegyzó-Könijv VlII-dik Darab. 71 II ff í 5 fl
