1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
211. ülés - 212. ülés - 213. ülés
230. ÜLÉS. 16. Oct. 283 jgárnak, a’ kit az kötelez; mert a’ Törvénynek fö tulajdona az, hogy értse, a’ kinek részére alkottatik; — e’ szerént, minthogy Magyar Országban a’ népesség’ legnagyobb része magyar, a’ Törvényt magyar nyelven alkotni illik, és kelletik; azon állításnak: hogy, mivel a* magyar nyelvet terjeszteni akarjuk, tehát a* Törvények' magyar nyelven való alkotását halasszuk akkorra, midőn minden lakos magyarul beszél, helye nem lehet; mert ez annyit tesz, mint az eszközt a’czéllal eltéveszteni: mert a’ magyar nyelv’ terjesztésére egyik leghatalmasabb eszköz, ha a’ Törvényhozás magyar nyelven lészen, mivel ez kettős ösztönt nyújt annak megtanulására. — Az Elölülő ugyan azon észrevételt tette, hogy e’ tár°r már egyszer Felírásba ment, tehát most újítani nem kell, de éppen az által mutatjuk meg hogy magyar nyelven szükséges alkotni a’Törvényt, ha sürgetni fogjuk.— A’ mi pediga’ Barsi javallatot illeti: bátor a’ között, és a’felfogott kifejezés között, a’ dolog’érdemére nézve, nincs semmi külömbség, örömmel elfogadja még is, mert az ízenetbe foglalt kifejezésnél a’ Törvényhozás’ elveivel inkább megegyező. Ezt a’ KK. és RR. közönséges elfogadó felkiáltása követvén. Az Előlülő még most sem győzettetett meg arról, hogy a’ Bars Vármegyei Követ által felfogott kifejezést megkellessék változtatni, mert azon kívül, hogy atyáink is minden Felírásaikban ezen, és hasonló kifejezésekkel éltek, a'doff _ log egyre megy ki, mert ha O Felsége megengedi, hogy valamellv dolog Törvényben iklattassék, akkor azt elfogadja, ’s annak béiktatásába megegyez. Rács Vármegye’ 1-ső Követe: A’Pécsi Káptalan’ Követének azon állítását: hogy a’ nemzeti ny*elv nincs annyira kifejtve, hogy diplomatikai nyelv lehessen, helyesnek nem találta: mert hogy a’ magyar nyelv már eléggé kifejlett arra, hogy Törvényeik azon irattassanak, eléggé bizonyítják a’ két Tábla közt váltatni szokott kölcsönös Izenetek, mellyek, ha a’magyar nyelv ki nem volna fejtve, bizonnyára nem divatozhatnának; — de bizonyítja az is: hogy e’ Terembe, hálá az Egeknek! már ritkán hallunk mást, mint magyar szavakat; bizonyítja végre: hogy minden Felírásaink magyar nyelven keletkeznek, a’ magyar az eredeti , a’ latán pedig csak fordítás, azért állítni nem lehet, hogy a’ magyar nyelv még kifejtekezve nincs. Az Előlülő feíszóllítóttá a’ KK. és Rendeket, hogy miután a’ dolog’érdemére nézve megvan az egyesség, a magyar nyelv felett való vetélkedésekkel, és vitatásokkal hagyanak fel, ’s folytassák tovább a’ kitűzött tanácskozásokat. Sáros Vármegye’1-ső Követe: Ismertebbnek tartja mind Topographiai, mind Statistikai állapotját az általa képviseltetett IN begyének ezen a’ Helyen, hogy sem Turócz, és Szepes Megyék’ részéről tett előadások’ folytába bővebben kellenék arról szóllania: vallv on és mennyire lehetne azon Megyék’ körülményeit Sáros Vármegye' helyezetével, a’ nemzeti nyelv’ terjedése’ tekénfetében, összehasonlítani? De bár mint is érezhetők legyenek még ottan a’ magyar nyelv’ terjeszkedését gátló akadályok, a’ Szólló’ Küldői honi szózathoz buzgón ragaszkodva, nem csak hazafiúi örömmel nézik annak naponkénti gyarapodását, sőt minden iparjaikat oda fordítják, hogy a’ Hazai nyelv mellyet a’ köz dolgok’ folytatásában öt esztendő ólta szerencsésen immár használnak, Megyéjekbcn is mind inkább gyarapodjék, ’s virágzóvá tétessék, kívánságuk a’ Deák nyelv iránt egyedül abba határozódván: hogy ezen nyelv, mellyen kiváltságos Leveleinket, Diplomáinkat, sót még eddig Törvényeinket is írva látjuk, el ne nyomattassék, ’s végképpen ki ne küszöböltessék. Azomban a’ Szólló valamint mindenkor meg volt győződve: 71 *
