1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

211. ülés - 212. ülés - 213. ülés

282

130. ÜLÉS. 10. Oct.

A’ Pécsi Káptalan Követe: Minthogy inár különös Felírás által is Ö Felsége Jég kegyelmesebb Királyunk eleibe vagyon terjesztve az Országnak ama kivánala; hogy jövendőbe minden kormányi állapotokban egyedül a’magyar nyelv használtasson: annak ellenére e’ helyen, és ez úttal nem törekedhetik: ámbár ő szintén kimeri mondani: hogy, hajót akar, és a' dolgot nem a’ végénél kívánja kezdeni, tellyesitését részéről csak akkoron óhajthatja, midőn a’Magyar nyelv, a’ Hazának minden részeiben ugyan azon egy rendszeren fog megállapodni, midőn annak új szavak’ keresésére, ’s készítésére többé szüksége nem lészen, —szóval: midőn annyira megérik, hogy Diplomatikai lehessen. De azon kívánatnak a’ most Oi szágos tanácskozás alá került Urbáriomi tárgyba leendő szorgalmaztatását átallyán fogva nem pártolhatja. Erre bírják mind azon nyomos okok, mellyek előtte több Törvényhatóságok’képviselői által immár bőven előterjesztettek; de erre bírja különösen még annak meggondolása is, hogy a’ mondott Kívánat e’ helyen egy szemre hányásnak formájába tűnik elő, mellynek semmi alapját sem találja, azért méltatlannak,’s igazságtalannak állítja. Ugyanis által nem láthatja, hogy lehessen azt kívánni, és sürgetni Ö Felségétől, hogy kegyelmes királyi Válaszát magyar nyelven adta volna ki, midőn ennek tárgya, az Urbáriomi Törvény Czikkelyek javallata, maga az Ország’ Gyűlése által egyedül csak a’ deák szerkeztetéssel terjesztetett eleibe egész maga mivoltában, és tökélletessen, — ellenben a’magyar előadásba tökéíletlenül, és hijányosan. —- Eíhalgatván azt, hogy a'IÍK. és Rendek’ értelmét, mellyet a’ Deák szerkeztetés magába foglal, a’ magyar nem fejezi ki sok helyeken voltaképpen, — csak arra az egyre figyelmezteti a’ IvK. és Rendeket: hogy a’ 2-ik Törvény Czikkelyben, a’Jobbágy telki Osztályozatot* — és a’ 1-ikben a’ robafok’ elintézését magokba foglaló Táblák egyedül csak Deákul készültek, ’s terjesztettek O Felsége eleiben, a ki tehát figyelembe sem vehette, ha talán kívánta volna is a’ Magyar szerkezíetést, úgy mint e’ részbe hijányosat, hanem szükségképpen csak a’deákot, mellyet tökélletesnek talált, vehette Felsőbbi megvizsgálása’ tárgyáúl, és így Válaszának is alapjáúl, — annyival is inkább pedig: mert az érdeklett Táblák nem valamelly haszontalan részei az Urbáriomi tárgynak, hanem igen is érdekesek, mellyek szinte a’ dolog’ érdemét foglalják magokban, és a’ mellyek iránt O Felsége észrevételeket is tett; pedig olly észrevételeket, mellyeket a’ KK. és RR. Kerületi tanácskozásaikban igazságosaknak esmérvén , átalyán fogva el is fogadtak. És így, ha más egyébb ok nem volna is — (vagyon pedig elegendő több más} —már maga ezen egy környűlállás elégséges arra, hogy a’ KK. és Rendeknek visszatetzése , mellya’ deák nyelven érkezett királyi Válasz iránt a’ most Ország Gyűlési tanácskozások alá került Urbáriomi tárgynak eleibe függesztetik, ebből végképpen kihagyatíasson.

Zala Vármegye’ 1-ső Ivövete: A’ Pécsi Iváptalan Követének azon állítását, hogy a’felterjesztett Úrbéri Törvény Czikkelyeknek magyar fordítása hijányos, nem feszegeti; bátor igen szívesen vette volna, ha a’ magyar szerkeztetésbe volt meg nem egyezését akkoron, midőn azon szerkeztetés készült, ’s a’ felett folytak a’ tanácskozások, kimondotta, és az általa észrevett hiányosságokat ki pótolni hazafi lélekkel igyekezett volna, de fájdalom! akkoron mélyen halgatván, most kell ki az ellen, azt mostanság tökélletlenséggel vádolja, meg nem gondolván azt, a’ mi minden nyelv’ természetébe feks«ék, és a’ mit minden ember elösmer, hogy a’ két nyelven való dolgozással mennyi nehézség vagyon egybe kötve. — A’ Törvény nem csuppán a’ Rírák’ részére alkottatik, érteni kell azt minden egyes Pol-