1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
211. ülés - 212. ülés - 213. ülés
/ » 23(). ULKS. 16. Oct. 281 zottan itt kimondani nem lehet, — és azért inkább óhajtaná, ha ezen kérelemnek ismételése itten egészen kimaradna. — Egyébbiránt távol légyen a’szólló Követtől, hogy ezen előadást azon bal értelemre magyaráztasson , mint ha ő azon nemzeti kívánatnak jótékonyságáról, hasznáról, és szükségéről legkevesebbé is kételkedne; elesmérték azt véle együtt Küldői is, és annak, hogy a’ Nemzet minden köz kívánságait egész lélekkel mindenkor pártolni készek valónak , világossabb, és erőssebb bizonyságát valójába nem adhattak; mint azzal, hogy a’ honi nyelvel való élést minden az Ország Törvényhatóságokkal gyakorolni szokott Tiszti levelezéseikben, és a’ törvényes dolgokban is tetlegen már béhozták, — inelly szokás több évektől óta a’ legjobb sikerrel most is állandóul divatba vagyon — hanem csak azért hozta elő a’ Szólló a’ fellyebb érintetteket, mert belsőképpen meg vagyon győződve arról: hogy a1 honi nyelviránti kérelemnek újjabbi előterjesztése most se a’ maga hellyén, se pedig a’ maga idején nincsen. Bars Vármegye’ 1-ső Követe a’ dolog velejére szóllani nem kivan, mert abba tökélletessen megegyez; de mivel a’jelen ízenetben ezeket olvassa: egyszersmind é részben az IS33-?'/: esztendei Martius' 30.?/;? tett Felírásokba foglaltaknak Törvénybe leendő iktatását kegyelmessen megengedni inéit őzt áss ék : kijelenteni kötelességének érzi, hogy ezen kifejezés nem cllyan mint a’ millyenel a’ hasonló rész a’ másik hasonló részhez szóllani szokott, annál fogva, mivel ezen kifejezés a’ Törvényhozó hatalom egyik részének a’ másikra való hatását megengedné, sőtt magába foglalná; azt minden ezen Törvényhozó Testre ne talán származható káros következések’ elhárítása’ tekéntetéből, más czélerányossabb, és a Törvényhozó Test’méltóságával inkább öszveillő kifejezéssel, jelessen ezzel: Törvénybe leendő béiktatásába kegyelmessen megegyezni mélt őzt áss ék“ felcseréltetni kívánja. A’ mi pedig a’ Szepes Vármegye’ Köveíjének előadását illeti; arra nézve úgy vélekedik, hogy az leginkább megczáfoltatik azáltal, bog}* senki sem pártolja- ~ Az Előlülő maga részéről is örvendeni fog ha C Felsége a' Nemzetnek anya nyelve eránt kijelentett forró kívánsága legkegyelmesebben tellyesítetni, és azokra, mellyek e’ részbe felterjesztettek, maga idejébe kedvező választ adui méltoztatik, annál fogva továbbá is úgy vélekedett, hogy vagy az egész kérést elmellőzni, vagy pedig az általa elébb felhozott kifejezést elhagyván, a’ már e’ tárgyba tett Felírás’ kifejezéseivel kellenék élni. — A’ mi pedig Bars Vármegye’ Köveíjének észrevételét, és javallatát illeti abban, vagy csak azon oknál fogva sein nyűghatott meg, minthogy az Ország’ Rendei a’ Fejedelem eránt viseltető köteles hív tiszteleteknél fogva Felírásaikba mindenkor a’ Bars Vármegye’ Követe által felfogott kifejezéssel éltek, azért azt most is megmaradhatnak vélte. — Bács Vármegye’ 1-ső Követe kijelentette: hogy sokkal forróbban buzog szívében a’ hazai nyelv eránti szeretete, mint sem, hogy Szepes Vármegye’ Kövedének előadásába megegyezzen; valamint tehát ezt, úgy szintezz Elölülőnek sem fogadhatja el azon javallatát, hogy az Izenetből a’ fájdalom’ kijelentése ki hagyasson; mert fájdalommal, és szív megilletődéssel érzi egész Nemzet; hogy az anya nyelv eránt tett kettős Felírásra sem érkezett vigasztaló Válasz ; holott a Szólló szívéből óhajtja, hogy a’ Hazának minden részeibe zengjen a’magyar nyelv: mert csak ez által lehetünk valaha erősek, csak azáltal lehet Nemzetünk Europában egykoron hatalmas; ő tehát az Izenet’ átallyános megtartásához ragaszkodik. Jegyző-Könyv YlII-dik Darab. 71 I Bars Vármegye’ Követjének az Kenetben foglalt in e g e n g e dni szónak, meg egyezn i szóval való felváltása eránt tett Indítványa.
