1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
199. ülés
/ 99-dik ÜEE & 22. 3Iájux. 201 csak nyavalya támad, mindég készen kell a’ beteg számára az orvosnak lenni, tigy a’ Törvénykezésnél is olly hosszas üdéig az Ügyösök Biró nélkül ne szűkölködjenek, hanem Törvény szünetnek igaz értelemben csak akkor kelletvén lenni, midén semmi Per elhatározásra nem várakozik, jövendőre a’javait szünet napok vagy egészen eltörültessenek, vagy legalább még keskenyebb határok közé szorittassanak. Horváth Ország 2-dik Követje: nem látta helyesnek lenni azon hasonlatosságot, melly a’ szállott Követek által a’ Törvény Székek és más Dicasterium között állitatott — mert a’Politicum Dicasteriumoknál hetenként tsak két Ülés vagyon, a’ Törvény Székeknél pedig minden nap —- azon kívül a' Pert előadó Tábla Bíráknak az eloladásra készülni, és ítéleteket is \égre kell hajtani, mái* pedig mind ezekkel csak a szünet idő alatt foglalatoskodhatnak —mind ezeket tekintetbe vévén és illendően megfontolván, a’ kerületi szerkeztetésre szavazott, megjegyezvén azt, hogy mivel a’ szakasz végén az vagyon: imo provisio haec intuitu causarum criminalium cujuscunque status et conditionis personas respicientium, etiam ad cuncta alia Regni, Partiumque adnexarum Judicia extenditur — Horváth Országban pedig urbéri Perek is számossan vannak — kívánta, hogy az igazság gyorsabb kiszolgáltatása tekintetéből azon szavak után: personas respicientium közbe tétessen nec non urbarialinm. Temes Vármegye 1-ső Követje úgy vélekedett, hogy a’ polgári társaságot tulajdonképpen nem lehet egyébnek tekinteni mint a’jussok állandóságára, ’s biztosságára, következve a’ köz igazság kiszolgáltatására szerkeztetek hatalmas nagy intézetet — a’ statusnak ezen fő czélját tekintvén azzal ellenkezésben látja lenni, hogy legyen ollyüdő, mellyben az igazság ki nem szolgáltaik, azért azokhoz ragaszkodik, a’ kik a’ szünet napokat, kivévén az Iunepeket, eltörleni kívánják. Szathmár Vármegye 1-ső Követje röviden ki jelentette, hogy az okoknál fogva, mellveket Somogy, és Bihar előadott, ó is a’ szünnapok tökélletes eltörlésére szavaz. — Honth Vármegye 2-dik Követje eléadta: hogy Küldői ezen szakaszt a'képpen kívánnák módosíttatni, hogy t. i. a’ Törvénykezések Sz. András Hava 1-ső napján kezdődvén tartsanak Böjt más hava utolsó napjáig, Sz. György hava szünetnek hagyatván, ismét Pünkösd hava 1-ső napjától kezdve Sz. Iván hava utolsó napjáig tartván a Törvénykezés. Sz. Jakab hava 1-só napjától pedig egész 3Iiud Szent Hava utolsó napjáig, úgv szinte minden sátoros ünnepeken, valamint a'Farsang és Nagy Hét utolsó három napjaiban szünet légyen. De a’többség a’felfogott megtartani kívánván, az Valamint a’ nyomban felolvasott 2-ik és 3-ik §. is megállapíttatott. Pest Vármegye 1-ső Követe: minthogy e’jelen szakaszban az Insurrectional Juristitiúrnőkről szó nincs, fent tartotta magának, hogy az eránt, a’ midőn a’ Banderiale felvétetik, észrevételeit és kiváuatait előadhassa. AJ 25-ik Törvény Czikkelynek, melly a' Bírói, és egyébb Taxákról szóll bevezető szakasza olvastatván. Neograd Vármegye 2-ik Követe: előbb mintsem aT Bírói, és egyébb Taksákról szálló Törvény Czikkelybe a’ KK. és KB. bé ereszkednének, ki\ állta Küldői részéről útasitását elő adni. 1-ször Hogy az Ország Bírák, és ítélő Mesterek külön Levél táraik megszűntetvén, az elóttök tétetni szokott törvényes tettek egyedül a’ Királyi Ítélő Udvar, vagy annak jelentést teendő Kiküldött Tagjai előtt történ- Jegyzó-Könyv. VlII-dik Darab. 51 A’Szünnapokrul Szólló 24-ik Tórv. Cikk.2-ik és 3-ik. §.riil. A’ Bírói, ’* egyébbTaksakróí Szólló 23-ik T. Czikk. bevezető Szakaszáról.