1832-1836 Jegyzőkönyvek 7. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
176. ülés
u 176. tyJLÉS, 18. April. A’ Sz. Királyi Városok, hogy eredetiképp nagyobb részben szabadok voltának, ’s a’ Megyék alá nem tartozhattak, igen könnyen megvitandható valóság. —- De ezt elmellőzvén, voltak volna is azok eredetiképp akár hogyan, mivel a’ Szabad Királyi Városok már századok olta a’ negyedik Statust alakozzák, azokat most már nem az időbeli Kiváltságok aránnyában kell tekinteni, hanem mint az Országos Polgári Társaság alkotmányának egészítő részét, nem külőmben mint a’ többi három Statusok, ’s Kendeket eredeti ön tulajdoninak épségében fentnrtani szükséges. Ezen Városi alkotmánynak pedig úgy szinte, mint is a’ Megyebelieknek fő érdeke lévén, a’ helybeli Bíróságnak korlát nélküli mivolt ja, igen természetes, hogy az igazság’ kiszolgáltatását a’ cselédek kedvéért, a Városok kebelében megszorítani se nem törvényes, sem pedig, a’ mint már bőven a’ Városi Követek azt megvitatták, — tanácsosi — Az érdeklett Követnek előadását tehát, mellynél fogva a Városokat, úgy is, mint Kiváltságos egyetemeknek tartván, nevezetesen az ott tartózkodó Nemesi cselédekre való nézve, újabbakkal felruházni nem gondolja czélarányosnak: ezen előadást mondá a’ Szólló, megfordítván így áll a’tárgy, hogy nem szükséges ugyan, sőtt kárte'konyos is a’ Kiváltságokat szaporítani azért, mivel semmiféle társaság, főképp pedig az Országos Polgári negativa érdeken nem álhatván positive pedig azt kívánja meg, hogy az igazság korlát nélkül szolgáltasson ki; nem abban áll tehát a’ kiváltság, hogy ha ezek továbbá is, a’ mint a’régi törvények bebizonyítják, ’s a’ legrégiebb Városokban divatkozó szokás, azt századok olta megerősítette, a’ Városi Törvényhatóságok alatt maradandanak, hanem az által szaporítatnának meg kártékonyosan a’ kiváltságok, hogy ha illyfele emberek ideig koráig a’ Gazdák, vagy Urak kedvéért a’ Nemesi Karnak kiváltságaiban az által, hogy a’ Városi hatóság alul felszabadhatnának, néműnéműképp a’ köz rend, ’s békességes csend zavarával részesültetnének. Az Elölülő megjegyzi, hogy illy historicus adatok, a’ Városok állásának talp kövét megnem rendíthetik, mert ha ez úgy volna, ő lett volna az első, ki azokra észrevételt tett volna. —- Azért kívánná, hogy Torna Vármegye Követének előbbi kifejezése, illy szempontbul ne vétessék. ’S miután az Előlülő a’ Követet több ízben a’ napi rendre utasította volna. Torna Vármegye’ 1-ső Követje sajnálja, hogy Buda Várossá’Követe ótet vagy gyenge szavánál íogva nem értette, vagy érteni nem akarta. Soprony Várossá’ Követje:, Torna Vármegye’ észrevételére megkell a’ Szollónak jegyezni, hogy a’ mennyire a’Historia megmutatja, a’Városok Magyar Országban, nem azon időben, mellyel ő érintett, vették eredetjeket, hanem hogy már akkor, mikor a’ győzedelmes Magyar Nemzet Pannóniába jött, itt Városokra talált, és hogy némellyek még a’ Kómáiktól megmaradtak. — De másképp is nem képzelhet magának, a’ Szólló Biróhatóság nélkül, és minden Nemzetnél, és minden Országban, minden Városnak tulajdon Biróbatóságának megkell lenni. De ezekkel felhagyván, — miután ezen polgári rendre nézve olly érdekes 3-ik Czikkelyről folyt Tanácskozások bevolnának fejezve, 4-ik Status Küldöttjei kénteleneknek érzik magokat legméllyebb tisztelettel, de fájdalommal is a’ következendőket kijelenteni.
