1832-1836 Jegyzőkönyvek 7. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
174. ülés
174. ULES. 16. April. Sf súgóknak nem egyébb , de nem is lehet más czéljok, mint hogy a’ helybeli töke'lletes, gyors, könnyű, ’s kévés költségű igazság kiszolgáltatása, személynek vagyonnak bátorsága, ’s végre a’ mesterségeknek, kézműveknek, kereskedéseknek, gazdagságnak, ’s más haszonvételeknek, és polgári Jogoknak gyakorlata, a’ Polgári Társaság testvéri kötelével egybeforrott magányös és minden Polgárnak megadassák. — Ha pedig a’ Polgárok ’s más Városi lakosok, az előadott adóságokra, ’s más vagyoni tárgyakra nézve helybéli, következőleg gyors, könnyű, ’s legkevesebb költségű, és nehézségű igazság kiszolgáltatásával nem bírhatnak, nem csak a’ javak bátorsága ingadozni fog, de a’ Városi mesterség üzés is elenyészend, így tehát a’ Városok czéljának semmi részben elég nem tétetik, a’ kézmüvi és kereskedési ipar virágzása pedig éppen lehetetlenné válik. Mi illeti az Ország által ez ideig hozott Törvényeket, kétségen kívül van, hogy azoknak erejénél fogva a’ Városban lakozó Nemesek által okozott’s őket illető adóssági, ’s más vagyoni Perek a’ Város Bírósága alá tartoznak. IJ- gyan is ’Sigmond Király Il-ik Törvény Könyvének 8-ik Czikkélye'nek 3-ik Szakaszában, a’ Városokban akár ki ’s bár melly sorsű személy által elkövetett törvénytelenségeknek , sértéseknek, és károsításoknak elítélését a’ Városok Bíróságára bízta. A’ Hármas Könyv III-ik Részének 10-ik Czimje pedig minden a’ Városokban lakók, és Városi lakosok közt támadt, avagy Külsők által ezek ellen indítandó Pereket a’ helybeli Biró és hites Polgárok által Ítéltetni rendeli. Ulászló I. Törvény Könyvének 92-ik Czikkelye a’ világos és nyilván való (szembevaló adósság) adósságokra nézve elegendőképp rendelkezett, midőn az illyefén adósokat akár hol letartóztathatoknak, ’s haladék nélkül megitélhetőknek parancsolja. — Az 1635-ik esztendei 2I-ik Törvény Czikkelyben a’ birtokos Nemesekre nézve határoztatik: hogy ezek a’ Városi terheket és adót viseljék, ’s a’ Városi javakra és Házakra, ügy szintén a’ Városban városi Polgároktól kölcsönözött adósságokra nézve, a’ Városi Tanács előtt Perben állani köieleztessenek. Végié az 1649: 15. és 1659: 127. Törvény Czikkelyekbeü az rendeltetett: hogy a’ birtoktalan, vagy gyanűs, ’s a’ Vármegyékben semmi Javakat nem bíró Nemesek, azon Városoknak, mellyben tartózkodnak hatósága ’s bírósága alatt légyenek. Végtére az 1649: 17. Czikkely által Varosokban lakozó armalistákra nézve a’ Vármegyéknek csak azoknak taksalása; hagyatott fent. — líogy a’ felhozott Törvényekkel egyezett a’ szokás is, a’ Királyi V árosok Kegyelmes Kiváltságai, számtalan Oltalom-Levelek, Királyi Törvényszékek, ’s más ünnepélyes Oklevelek, mellyek részszerént az 1647-ik esztendő előtt, re'szszerént sokkal azután adattak ki, rnillyénék I. Ferdinándé 1557-ik esztendőben; Túrzó Palatínusé 1021-ben; II. Ferdinándé 1022-ben; III. Ferdinándé 1051-ben; 1. Leopolde' 1694-ben, ’s több más e’hez hasonlók minden kétségen tűi helyheztctik, — Ezen emlitést érdemlő Oklevelek között, ama’ Királyi ítélet, a’ mellyet I. Ferdinand Császár és Király 1 557-ik esztendőben Po’sonyban Orszag- Gyüle's folytában ön elnöksége alatt jelen lévén, ’s mindenben véle megegyezvén, magok az egyházi Fő Méltóságok, Ország Zászlósai, Magyar lanacsök, ’s Ország Fő Bírái, a’ Szakolcza Városi Polgárok Perében az ott lakó Nemesek ellen tett közönségesé; (elhalgatván itt azokat, mellyek ezen ítéletben a’ V árosban’jelőfordűló terheknek , a’ Nemesek és Polgárok által egyenlő viseléséről, *s több más dolgokéul szóllanak) — szorul szóra következendőket határozott: i 3
