1832-1836 Jegyzőkönyvek 7. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

190. ülés

453 nem sérti, ha nz Illy község, más dolgokban ítél, miért sértené, lm ezen hatóság is reá bízatnék, — azért elébbeni voksát ismétli. — Tolna Vármegye 2-dik Követje: Vas Vármegyének indítványát pártol­ván — azt jegyzi meg Szerem Vármegye Követjéuek észrevételére, hogy a’ mint a’ Szolga Bíróra bízhatja a Vásári Bíráskodást a’ Törvény, ámbár nem azé a’ Vásár —■ úgy a’ Helység Elöljáróinak is adhatja ezen hatóságot, ha a’ Vásár Privilégiuma nem a’ Községet illeti is;—a Követ t. i. azt tartja, hogy erre nézve nem a Vásári jövedelmek tulajdona, hanem a’Bírói köz hatalom gyakorlásának czél­­erányos volta az el határozó'tekintet. Azt jegyzi meg tovvábbá az Elölülő utób­bi észrevételére, hogy a’ mint minden intézetnek, még a’ rövid úton Ítélő Bíró­ságnak is bizonyára vannak árnyék oldalai, de jótékonysága azokat sokkal fe­lül múlja, ez után vannak bizonyára árnyék oldali aljassabb formák szerint Bélének is, a’ Követ azt hiszi, hogy emezek még többek, még terhesbek, és nem is szól­ván a Fel Peresnek szinte tekintetet érdemlő érdekeiről, ínég az Al Peresnek is a’rövid út sokszor kedvessebb, azt tartja továbbá, hogy a’visszaéléseket a’ Vár­megye fogja gátolni — a! Földes Ur hozzá járulása pedig szükséges lévén, ennek jussai meg sértésétül amúgy sem kell tartani. — Buda Városa 1-só Követje. Azt tartja, hogy ha a kereskedésről van szó, minthogy az a’ leg nagyobb érdekű, e’ részben azt kívánná, hogy a belső kereske­dés Hazánk minden részeiben ki terjesztessen és virágoztasson, ’s azon fogvásfr kí­vánná, hogy ha más ügyekben ítélhet a’ Városi Tanáts, ítélhessen tcllyes szabadsággal a’vásári kérdésekben is, mert egy független Országban a’ kereskedés fő alapja az igaz­ság gyors ki szolgáltatása. — Hogy pedig az flly Vásári Bíróság a’ privilégiumok­kal ellenkeznék, meg nem ösméri, mert jóllehet accessorium sequatur suum princi­pale, ezen köz mondást azomban tsak régi időkben lehetett volna ide alkalmaztat­ni, most pedig más szempontból kelletik ki menni, t. i. mennél inkább rendes lesz az igazság ki szolgáltatása, annál inkább fognak tétetni szerződések, és ez által a* kereskedés nevekedni, azon fogvást a’ Szállónak vélekedése szerént, ha a kereske­dést Hazánkban nevelni kívánjuk, azon jótékony befolyású intézetet, melly azt elő mozdítja, nz egész Hazára ki terjeszteni kelletik. Vas Vármegye i-só Követje: azon ellen ok, hogy a’ Mező ’s Kir. Váro­sok Vásári bíróságok között külömbség tétetődik, a’ kereskedés csökkenni fogna, akkor volna a maga helyén, ha a’ Törvényhozó test semmi rendelést nem tett vál­na az eránt, hogy ki légyen a’ Vásárok alatt az igazság kiszolgáltatója, de mivel vagyon valóságosan e’ részben a’ Kerületi szerkeztetésben elegendő rendelkezés az igazságnak a’ Vásárok alatt is leendő kiszolgáltatása eránt, természetes, hogy ezen okból a’ kereskedés csökkenni nem fog. Már a’ mi a’ tanátskozás alatt lévő szakaszt illeti, az eránt a’ Szálló kijelenti azt, hogy miután ezen szakasz, melly előbb 18-ik vált, most 17-ik lett, egyenesen az elóbbenire, a’ melly a’ Kir. Váro­sok vásárjai meg külömböztetése megszüntetése miatt ki hagyatott, hivatkozott; és azon szakaszban nyilván ki vagyon mondva, hogy a’ mező városok Vásári bírósá­ga egyedül a’Vásár le folyta alatt történt adások’s vevésekből származott panaszok­ra terjesztetheti csak ki hatóságát, ellenben a’ Kir. Városok Vásári bírósági sok­kal messzebre terjed, a’Szálló a’ kettőt egy helyheztetésbe nem teheti, és azért kí­vánja Küldői nevében azt nyilvánosan ezen szerkeztetésben meg érinteni: hogy azon mező Városokban is, a’ mellyek rendes Tanátsal cl látva vannak, a Vásári Jegyző Kőnj/c. Vll-dik Darab. 114 . i90-dik ÜLÉS 6. Május.

Next

/
Oldalképek
Tartalom