1832-1836 Jegyzőkönyvek 7. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
189. ülés
134 189 ÜLÉS. 3. Május. sári Itélő-székeken fog divatozni — nem volna igazság, a’ perlekedés módjának azon jótékonyságát tsak Pestre, Debreczenre, vagy az Országbeli minden Sz. K. Városokra kiterjeszteni, hanem közönségessé kellene tenni azon módot az egész Országban, ’s ennek minden Itélő-székein, de a’ Szólló ezt egyátaljában nem tudja javallani, mivel úgy tanítja a’ természeti világ is; hogy az úgy nevezett Heroica Cura száz beteg közzűl kettőt talpra állít, ’s visszahoz az életre, de kilenczvennyolczat közölök alkalmasint a’ temető felé indít útnak. — A' Vásári rövid ítélőszékek’ hatóságát nagyon kiterjeszteni azért sem tanátsos; mivel az Jtélő-székek egy legjelesebb tulajdonsága, ’s jótékony kötelessége, abban határozódik; hogy azokat minden időben feltalálni, ’s tőllök ítéletet és igasságot nyerni lehessen. Már minthogy a’ Vásári Itélő-szék tsak a’ Vásárok ideje alatt ül együtt; ’s a’ Vásár eloszlásával azon Itélő-szék is megszűnik, mi lenne abból, ha az a’ hitelező, kinek adóssa a’ Pesti Medardus napi Vásárra kötelezte a’ fizetést ’s Biróságúl a’ Pesti Vásári Itélő-széket választotta, valamelly baja miatt tsak Vásár után érkezhetne fel ? valójában a’ lenne, hogy a’ Vásári Itélő-szék is már akkor eloszolván, bármely szükség volna is külömben pénzére; a’ Pesti következő Vásárig kellene várakoznia, hogy a’ Vásári Itélő-széket ismét öszveülve találhassa. — A’ Vásári Itélő-székek több mint sebes Bíráskodásával azon nagy czélt sem fogjuk elérni; mellyet némellyek olly annyira óhajtanak, t. i. a’ kereskedésen, és a’ hitelen való gyökeres segítést; mert hiszen a’ Vásári Itélő-szék bíráskodását az adósok azzal is egyben és könnyen kijátzhatják, hogy a’ Vásárjáéi nem mennek, ’s oda semmi portékát nem küldenek ; — ’s jobban és nyomosabban lesz segítve a’ kereskedésen és hitelen úgy, ha a’mint szándékozunk, a’Kereskedésbeli és Váltó Törvény-széket állítandjuk fel; mellyen legalább voltaképen kihalgafjuk az embert, és a’ melly mindég együtt ül és ítél — mellyekhez képest: Minthogy ezen §. a’ Compromissionalis lekötelezést is helyesen tilalmazza el, már avagy tsak annál fogva is, hogy a’ személyes tettekre és érdekekre nézve is — igaz ugyan, hogy a’ büntetés annál nagyobb behatást és példát eszközöl; — ha a’ vétket mennél hirtelenebben követi nyomban a’ megérdemlett büntetés — de azért! csak nem fog senki hajlandó lenni egy olly Törvény hozására, hogy azon Statarialis Itélő-szék, melly megszorítólag tsak az úton álló Rablókat Ítéli; minden más egyéb kissebb nagyobb vétkeket is Ítélhessen meg; ’s minden embernek szabadságában áljon magáról olly reversalist adni, hogy őtet bár akármint véttsen is; minden, esetekben és egyaránt Statarialis Itélő-szék eleibe vonni lehessen — a’ Szólló ezen 14-dik §-us szerkeztetésének általános meghagyatására voksol. Zólyom Vármegye 1-ső Követje a’ bánatbér eránt vélekedését Követ Társa ki mondá, a’ mi pedig a’ Compromissumokat illeti, minthogy a‘ Vásári Bíróságok illetősége és hatósága, csak a’ Vásári tárgyakra terjed, és a’ Törvényhozásnak Jussa van minden akadályokat elhárítani, a’ Szerkeztetést annál inkább elfogadja, mivel úgy is hatalmokba áll azoknak, kik a’ Vásári Bírókban bizodalmokat helyheztetik, a’ Vásári Bíróság tagjait vagy egyetemben, vagy egyenként Bírájoknak választani. Baranya Vármegye második Követje: hogy az előszámlált esetekből származható minden kérdéseknek elintézhetése végett a’ Részek a’ Vásári Bíróságba comproinittálhassanak kívánja a’ Szólló is, mert illy természeti és szabad Nemzethez illő szabadságban a’ Feleket ok nélkül korlátolni nem tartana törvényesnek. Visszaéléseket, uzsoráskodásokat fel nem tehet a’ Szólló illy Bíróság választása
