1832-1836 Jegyzőkönyvek 7. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

185. ülés

185. ÜLÉS. 2í). April.

;m7

megnyugtathat é bennünket ezen kifejezés „liberis suffragiis“? bizonnyára nem, ha azon kifejezésben Ciritas megnyugtatásokat a’ KK. és RR. nem találják, ebben liberis suff ragiis“ még kevesebbet találni fogják. Kérdés támadhat mindég: quorum liberis suffragiis? ha polgárokat, lakosokat kelletik é érteni, vagy talán egyedül az electa Communitas, sött maga Magistratus folyhat é hé szinte liberis suffragiis a’ Tárnok Széki Tábla Bíráknak propositiójába, és igy csak ennek elfogadása után is ott lennénk, a’ hol most vagyunk: maradjon inkább a’ Kerületi szerkeztetési Egyébberánt a’ szálló Követ azon kifejezés alatt Ciritas érti minden esetre a’ Communitasf, és ezt mindenütt a’ hol a’ Civitasnak nevezete előjön eképp érteni akarja.

Árva Vármegye’ 2-ik Követje: szintén azok sorába áll, a’ kik azt kívánják, hogy Vas Vármegye Követje javallata betellesedjen , de azt hiszi, hogy a’ Vas Vármegye Követje által javallott princípiumot tökéletesen kimeríti a’ kerületi szerkeztetés azon szavakkal: „Ciritas proponet“ de vallyon, úgy mond, mit nyernénk az által, hogy ha azon szavakat hozzá tennénk: „liberis suffragiis eliget“ legalább vélekedése szerint áltáljában semmit , mert mindég hátra maradna, és támodna azon kérdés, hogy kik legyenek azok, a’ kik a’ szabad választás Jussával bírjanak, ezen kérdésnek eldöntése pedig hogy a’ publico politicum rendszerbe praeferenter tartozik, azt hiszi, hogy senki nem fogja tagadni. Es igy minekutánna azt látja, hogy elobbeni előterjesztése, a’ mellynél fogva a’ Tárnoki Széket a’ maga elobbeni állapotában meghagyatni kívánta, pártolást nem nyert, de ahoz sem lévén reménysége, hogy az Országos Kiküldöttség Javallata többé elfogadtasson, ez úttal a’ Kerületi szerkeztetésben minden hozzátétel nélkül megnyugszik. Egyébb eránt a’ mi Bars Vármegye Követje azon aggodalmát illeti, hogy t. i. a’ publico politicum Rendszer felvétele annyira távol van tőlünk mint egyik polus a másiktul, arra azt jegyzi meg, hogy maga Bars Vármegye Követje nem fogja azt tagadni, hogy a’ Comitiale Conclusum szerint mind az Operatumok egyszerre fognak Sanctio alá bocsájtatni, és igy minekutánna a’ mostan kérdésben lévő Törvény javalat is csak akkor kötelező erejét elfogja nyerni, egyre jön ki, akár a’ javallott principium itten, akár pedig a’ publico politicum Rendszerben, a’ hová külömben is tartozik, enunciálódik.

Marmaros Vármegye’ 1-ső Követje: úgy vélekedik, hogy ha minden tárgyaknak elhatározásában ugyan azon egy utón járnának a’ KK. és RR. mindég, úgy azon Ország útjáról maga se térne ki mellékes ösvényekre, de minekutánna némelly Tárgyakat annál fogva, hogy az excerpta ide vagy amoda tartozandó lévén , itten felvenni nem akarnak, azomban másokban bátor hasonlóul nem ide valók valának, még is belé ereszkedni méltóztattak, megengedik a’ KK. és RR. hogy ő is egy kevéssé kitérhessen útjáról.

Igaz ugyan, hogy a’ Városi Magistratusnak kik által leendő szabad választása a' publico politicumra halasztódott el, de az is igaz hogy a’ XVI. Városoknak Szepes Vármegyével leendő Öszvekapcsoltatása hasonlóul a’ publico politicumra tartozandó volna, mind a’ mellett, hogy ezt az Előlülő az 1807-ik esztendőbeli Ország Gyűlése conclusuma következésében történtnek lenni állítja, mellyet, a’ mint tegnap megjegyzé a’ szólló Követ, még kötelező erejű Törvénynek einem esmér, és abba a' KK. és RR. még is belé ereszkedtek annyiban, hogy onnét a’pereket ezentúl a’ Vármegye Törvény székére vitetni elhatározták, a’ mellyek jövendőre nézve a’ princípiumot mintegy előre megállapiták, óvásul azt adván hoz-87*