1832-1836 Jegyzőkönyvek 7. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
184. ülés
300 j&i-dik ÜLÉS 28. April mindenkor is telly esitvén, ez alkalommal is a’ Kerületi Szerkeztetekre Küldői részéről szavaz. Kőszegh Városa Követje a’ kérdésben lévő XVI Városokra nézve a’ Szőllő is abban a’ véleményben van, hogy ezen kérdés a’ Köz Polgári Munkálatra ha_ laszlasson, mivel ezen XVI Városokat, mint egy kiváltságok Testet, ollybátartja mint akár mellyik más Districtust és Kir. Várost, csak azon külömbséggel, hogy inarticulálva és Törvényhozási befolyással Hintsenek, és igy midőn hasonlónak tartja ezen kiváltságolt Testet, teszi Sz. K. Pécs, vagy Eszék Városához, ha azok eránt kellene itten határozást tenni, a’ RR. böltsessége és igazság szeretete bizonyossá» in via Appellatae az illető Vármegyei Törvény Szék alá nem vetendené. Minthogy azomban bizonytalan az, ha a’ Köz Polgári tárgy előfordul e’ vagy sem? és igy azon esetre is határozás nélkül ezen XYÍ Városok nem maradhatnak, maradnának pedig, minthogy a’ Personalisi Szék egészen meg volna szüntetve, a’ szollá Követ kívánja, hogy a’Felsőbbi megvisgáló ítélő Szökjek, azon Bíróság legyen, melly a’szabad Kir. Városokra nézve meg fog állapíttatni. Fehér Vármegye 1-ső Követje. Szepes Vármegye kívánságát tsak úgy pártolhatja, ha nem ütközik a’ Privilégiumokba, mert külömben ragaszkodik az Országos Küldöttséghez. Heves Vármegye Követje: igaz ugyan, itt tsak arról van a'szó, hogy a’ Szepesi XVI Városbeliek ki előtt kezdjék Pereiket és hová appelláljanak; azomban ha a' Vármegye Törvény Széke fellyebbviteli Bíróságnak megállapittatik, kérdést nem szenved, hogy a kérdéses Városok függése a’ Vármegyétől már ki van mondva, hogy tehát ez által a'köz Polgári Munkálatban hozandó határozás meg ne előzhessen, a Jász Nemesekről Szólló 5-dik §. példájára a’ mostani §. kihagyására szavazik, lia pedig ez nem tetzene az Országos Küldöttség Szerkezteíésére. Ugotsa.Vármegye 1-ső Követje: Minekutánna Szepes Vármegyének kebelében széllyel elszórva lévő, és e* szerént már természetes helyheztetésére nézve is hozzá tartozó XVI Városoknak Törvényhatósága alá való vetése ci ánt előterjesztett kívánsága az 1790. Esztendő ólta, minden Ország Gyűlésén meg ujjitatott, s jelessen az 1807. és 1825/7 Ország Gyűlésein nem a’ többség, hanem az egyes akarat pártolta azt, a’ különváló választást sérelemmek tartá, tsudálkozással kell eltelni, midőn némelly (Vár ugyan kevés) Megyebeli Követek ellenkező értelmeket először nyilatkoztatják ki. ■— Csodálkozással pedig azért, mert a’ midőn két Ország Gyűlése e’ jelen tárgyat, mint sérelmet feladá, 's a nehézségek elmozdításában igazainak fentartásában nem kedvező módja lenne a sérelem orvoslásának, ha maga az Ország Gyűlése, minden a’ Kormány részéről adandó felvilágosítás nélkül, kinyilatkoztatná, hogy az ellenkező oldalon van az igazság, ’s ez által kijelentené, hogy előbbi Előadása okokon ’s az igazságon nem alapult. Minő tekintetet adna ez az Ország Gyűlése több Előadásainak, ítéljék meg magok az ellenkező értelemben lévő Követek. Azon okok, melly ek az ellenkezőre mostan felhozattak, vagy felhozattathatnak, azl790. olta a’ tárgyban mindég meg voltak,’s mivel még ez ideig soha egy Megyebeli Követ is azokat nem pártolta, bátor kérdezni, hogy hol voltak azon MegyékKöv etjei, nevez etessen az 1807. Esztendei Orsz. Gyűlésen, midőn a’ dolog érdemét kimerítő alapos felírást e’ tárgyban tették az Ország Rendjei? hol, az 1825/7 Ország Gyűlésen, midőn ezen tárgy, mint sérelem ujjabban feladattatok, hogy azokban akkor mindjárt ellenkező felvilágosító nézetjeiket elő nem adták. Az 1807. Ország Gyű"
