1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
149. ülés
SZÁZ NEGYVEN KILENCZEDIK ELÉS, 14. Jlian. 53 szóllót a’ hely jussa és a volts jussa, valamint pedig ebben az Ülésben mellyet említett, valóságos, és nem képzelddési vagy informativus ülése 's helye van, úgy szinte valóságos, (és nem mint némellyek gondolják) informativus voksa is van, azért kéri az Elölülőt, hogy a’ Szólló voksát is a’ Megyebeli követekéhez tsatolja. Sáros Vármegye 2-ik Követje: akár mellyik oldalról tekinti a5 tárgyat képviselői helyheztetésénél fogva nem lehet a’ Szólló más véleménnyel minthogy miutánna Királyi Rescriptum az egész Kart illeti az egyes Követnek pedig szóllásbeli szabadságát korlátolja azt elhalgatni nem lehet. Azért valamint már a Kerületi Ülésben is nyilatkozott felírást kíván, de ollyant a* mellyre a Méltóságos Fo Rendek is reá állanak. Veszprém Vármegye 1-so Követje: Nemes Lőtse Szabad Kir. Város Követjét a* Királyi Városok voksai kiterjedése eránt, többször ismételt előadására nézve, kénytelen az 1608-ik a Kor. ut. 1-ső Törvény Czikkelyre azt követő gyakorlatra és nevezetessen az 1790-ki Jegyző Könyvre utasítani; ezeket ha mind öszve veszi, megfontolja; bizonnyára tapasztalni is fogja, hogy a* Királyi Városok előtt még mások is vágynak , a’ Tanácskozásokból pedig ki nemrekesztetnek, sott e’ részben már annyiból is már előmenetelt tettek, hogy tsak nem régtől vehetnek részt a’ Kerületi Tanácskozásokban — az idő és a’ békességes tűrés mindent megfog győzni akkor, midőn a’ Publico Politicum elő vétettetik, és az Ország Gyűlési elrendelésben a’ Városi Követ Uraknak is sorsa elhatároztatik addig maradni kell a* fenn álló szokásnál. O Felségének a* f. Januarius 5-án kiadott K. Rescriptuma szinte, az 1608. a* Kor. ut. í-ső Törvény Czikkely szerént elesmért Ország Gyűlési egész testének egy része megbántódását kárhoztatja — a* Szólló Követ utasítása oda terjed, hogy a Nemzet szabadságát, 's az Ország sarkalatos Jussait 's Törvényeit magok épségében szentül fentartsa, — Barsi 2-ik Követ Úrnak December 5-ik Ország Ülésben tett kifejezései az Előlülőség által inconstitutionalisoknak vágynak kijelentve, ezt az Ország akkor elfogadta, ha tehát inconstitutionalisak — magáéivá nem teheti, sőt az 1741. 8-ik Törvény Czikkely ellen vétene ha ezt pártolná; további taglalásában bé ereszkedni azomban nem kíván, — ha megtudná magát győzni a* Szólló, hogy a’ mit Nemes Nógrád, Borsod, Szathmár Vármegyek elő hoztak a’ K. Rescriptum az Ország Gyűlési szóllás szabadságát; mesziről is korlátolja, kezet fogna Somogy Vármegye Követjével, és akkor nem a’ mostani javallott felíráshoz állana, hanem annál erossebbet, kiterjedobbet, és a' czélnak inkább megfelelőt kívánna — de mi. vei Nógrád Vármegyének 1807-ik e. elő hozott példája eppen arra mint, hogy valamint akkor úgy most is Felírás ne tétessen, az Ország Gyűlési szabadságnak bár melly meghányattatását is, hogy a’ Rescriptum magában nem fog“ lalja, a’ mai előadások, ’s tartott beszédek ellenkezőt mutatván, mivel O Fel* gége által a’ vett tudománynak oka az Országos napló könyvbe találva lenni ki mondatik, as ezáltal az Ország napló Könyv hitelességre lépett, sőtt mivel a’ Királyi Rescriptum az országossan egybengyült Rendeket egyedül arra serkentené, hogy az 1723-ik 7-ik Törvény Czikkely szerént a’ jó rendét a méltóaágot fentartani igyekezzenek, ez pedig éppen a’Törvény leikével egyeztethető volna, — a’ Kerületi ülésben javallott Felírásban úgy mint van, tinivel ezmen- Jegy zó Könyv VJ. Darab. 11
