1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
149. ülés
r, o SZÁZ NEGYVEN KILENCZEDIK ÜLÉS, 14. Jan. alatt is történt ki nevezése — valamint e’ hivatalnak egyszer’smind a’ Karok és Kendek Táblájának Előlülésével lett egyben kaptsolása divatba jött ’s most is folyvást divatoz mennyire jónak ’s károsnak vélik ezen szokást a’ Szólló Követ Küldői \s mennyiben kívánna ezt megváltoztatni, — ezeránt utasítását annak idejébe elő adni fogja, itten most felvilágosításul csak azt jegyzi meg: hogy mi után kétségbevehetetlen hogy az Ország Gyűlési egész Törvényhozó testnek a’ Királyi Felség integrans féle részét tenni ezen kivűl egyszer’smind a’ KK. és RR. Táblájának Elölülőjét szabad teszése szerént választhatja ezen Táblánál illy Előlülő által minden kétség kivűl igen nevezetes bé folyást gyakorol. Pest Várasa 1-ső Követje: számtalanszor hallotta ebben a’ teremben, és számtalanszor olvashatni az Ország Gyűlési Nap Könyveiben azon Juris Publici fő igazságait hogy az alkotmányos és sarkalatos Törvények, szabadságok ellen semmi szokás meg nem áll, sőtt hogy azon esetben ha illyen alapos Törvénynek vagy alkotmányból eredett szabadság és jognak ellenére akárminő cselekedetek vagy elmulasztások divatba jönnek ezt nem szokásnak éppen pedig nem Törvényes szokásnak hanem egészen ellenkezőnek tulajdonképp vissza élésnek kell nevezni. Midőn tehát ezen czáfolbatatlan elveket a’ Városi Votumokra nézve előhozott állítólag Törvényes szokásnak ellenére itten ismételi; élvén azon szóllás és szavazat jussával és szabadságávál mellyet néki a’ Világos Törvény tulajdonit ’s mellyel ezután minden alkalommal élni fog — a’ kérdésbe forgó tárgyra nézve az elő hordott okoknál fogva a’ K. Rescriptumból semmi veszedelmet származtatni nem tudván — a’ Felírás ellen voksol. Győr Vármegye 1-ső Követje: mind a’törvényhozó test mind az egyes követek szabadsága fentartására a’ felírást egész kiterjedésébe pártolja. Szabolts Vármegye 1-sŐ Követje tisztelettel de egyszer’smind nagy megilletÖdéssel olvasta a’ K. Kir. Rescriptumot ’s váratlau volt előtte, mert azon szereutsétlen 5-ik Decemberi Ülés után más nap ü Cs. Kir. Fő Herczegtol eddig szokásba nem volt tanácskozás nélküli Conferentiába hivattatván megdorgáltattunk — mit ö részéről nem csak hogy érzékenyen vett, de bátran ki nyilatkoztatja mint Szabolts Vármegye Követje hogy illy átalyános dorgálást illy esetbe soha el nem fogad. — Igen helyesek azon nézetek , mellyeket e’ tárgy felett több Követek kinyilatkoztattak, mind magára a’ tárgyra ’s következéseire, mind azon Cathegoriákra nézve mellyek a’ törvényhozó test Constitutionalis sérthetetlenségére állanak—más volna ha egy Constitutionalis Országba álképviselőnek szabad és független állása mellett szabad szállási jussa bár melly bé folyás által korlátoltatnék — miután ezen szokatlan dorgálás módját a’ törvénybe alapulva nem találja, résziben ezen K. Kir. Rescriptumot sérelmesnek veszi, azt tartja, hogy a’ Nemzet méltóságához illő Követi helyezetünkkel megegyező felírással megsértetett Követi állást a’ gúnytól felszabadítani kellene — de kérdi meg felel e’ ezen czélnak a’ kérdésben levő Felírás? ’s ezt részéről nem tartja — mert akkor midőn Követi állása bár melly oldalról méltatlanul támadtatik meg, mint a’ Törvényhozó test egyik része illően ugyan de elhatározott lélekkel kívánna fejedelméhez szóllani, már pedig ezen Repraesentatióba erőt nem talál — mert ítélete szerént ez azt jegyzi: akarnék, tudnék valamit mondani, tenni, de nem merek. — Vélekedése szerént tehát: miután a’ Nemzet méltóságával Törvényhozói lielyheztetésével és hatóságával Fejedelméhez nem szólhat, illy
