1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

149. ülés

SZÁZ JXEGYYEX KJLESCZED1K ÜLÉS, 14. .Tan,

Táblát, vagy ezeknek tagjait, úgy a’ Kórmányt némű neműképpen ne érintse, egynek vagy másnak Jussaiba bé ne vágjon, ha tudni fogja hogy mondásai több rendbeli Censurákon mennek keresztül, tartván a3 kellemetlen következésektől, felelet terhétől, a3 leg jobb ideáit és gondolatjait is inkább elhalgatja. — Egy Követ se lehet olly tökélletes, hogy mondásai és kifejezései mindenkor az többség helyben hagyását nyerhetnék, és hogy ezeket félre magyarázni, vagy több esetekben sértőknek állítani ne lehetne. Úgy hiszi tehát nem a’ szavakra kel* Jetik itt annyira tekénteni, mint arra ha sértő szándékból, vagy Constitutiónk, Hazánk és Fejedelmünk iránt való igaz szeretetbol, és hűségből mondattak e\ A’ Szólló Követ minden egyébb tekénteteket a* Haza Javának örömest alá vetni kíván, és valamint azoktól a3 kik előadásai által magokat ne talán megsértve lenni gondolnák engedelmet kérni kész, úgy személlyes megsértéseit is a’ Haza Lgyéuek mindenkor subordinálni fogja.

Az Elölülő: csak azt kívánta megjegyezni: hogy a' Rescriptum Törvényekre utalván ezeket éppen azért nem sértheti. A’ 2-ik Rész 5-ik Czímjét csak in summa generalitate hozta fel, mert ez a5 törvényhozásnak kútfeje azt rendelvén, hogy minden Törvény a3 Király és Nemzet egyetértésével hozassék. A3 törvényhozásnak ezen régi módja az idők folytában változott, tudjuk hogy most a3 Representatiókból és Resolutiókból (Felírásokból és k. Válaszokból) keletkeznek törvényeink, de azt is tudjuk, hogy nem minden Felírásból é3 Válaszból szármázik törvény, és hogy számos Resolutiók és Rescriptumok adattak és adatnak ki a’nélkül, hogy törvénynek létesítésére czéloznának. Nem gondolná hogy a’ kormánynak ezen jussát gátolni akarná, ’s talán ezt Trenchini Követ sem akarja. A3 Szolidnak azon kérdésére, hol lesz ennek vége? csak azt mondja: hogy atyáskodó fejedelmünk igazság szeretető más véget nem tűzhet ki magának, mint a’ törvények fen tartását és végre hajtását, ez a’ Rescriptum végével igen világossan és elhatározottan mondatik ki. A’ Barsi enunciatio illetve an* nak intentiójára e3 helyen figyelraezni nem lehet, mert a’ nélkül, hogy a’ szándékról átaljánosan igen bajos az Ítélet; a’ törvénykezési praxis nem engedi, hogy az injuriáknál a3 szándék tekéntetbe vetessék.

Nógrád Vármegye l-s5 Követje: A’ Nógrádi Követ a3 tanácskozásba vett tárgyra nézve vélekedését már kijelentvén, a3 Felírás ellen felhozott okoknak bővebb czáfolásába ezúttal bővebben bocsájtkozni nem kíván, ne hogy ez által a3 köz tanácskozást hátráltassa, csak a’mennyibe a5 kormánynak ezen Táblánál az Előlülő által való béfolyás eránt előadott nézeteit előbbi előterjesztésében ne talántán eléggé világossan ki nem fejezte vólna, Hont V ármegye érdemes Követje által felszóllítatva az előbbi elő terjesztését még következendőkkel bővítette: Mitsoda formába és minémú tulajdonsággal illetheti a KK. és RR. Táblájánál az Előlülés a’ királyi személyes Jelenlétnek Helytartóját ezen kérdésnek bővebb fejtegetése a’ publico politicum rendszeres munkakörébe s nem e’ helyre tartozik. Tagadhatatlan ugyan, hogy a’ Törvény könyvbe vagyon nyoma annak, hogy hajdan a3 Personalist az Ország Rendéi magok választották , de ellenben az is bizonyos, hogy ezen szokás később elenyészvén az ujjabb Törvények ’s jelesííl a3 1765. 5. Törvény tanúsága szerént a’ Personálisnak a Királyi Felség által ’s a3 mint több ízben tapasztaltatok még a Diaeta folyamatj« Jegyző Könyv VI. Darab. » 3