1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

171. ülés

418

171. ÜLÉS. 12. April.

vetkezett 1649-ik Orsz. Gyűlés 11-ik Czikkelyébe megsemmisitetett, — de elfelejtette, vagy nem akarta az utánna következő 15-ik Czikkelyt emliteni, a’ hol ott éppen a’ Protestátiók egyik legfőbb oka háritatott el, — a midőn a’ Városokba lakozó, és ottan élelmüket kereső birtoktalan Nemesek a’ Városi Birósáír alatt legyenek. Elfelejtette tovább emliteni a’ 17-ik Art., a’ hol nyilván meghatározódott , hogy a’ Városokba lakozó, és élelmeket ottan kereső Nemesek csak az ő személyekre nézve tartoznak a’Vármegye eleibe, egyébbarántki hol lakik, ’s honnan élelmét, keresetét veszi, ingó birtokja is, és ott találtató javai odatartoznak, ott kell nekie adózni is. Hát a’ 20-ik Art. mért nem adta elő, hiszen ott nyilván kitétetik, hogy a’ 78-ik és 93-ik Czikkelybe 1647. ingó javak említése, és igyazou Executionalis Procedura, egyedül a’ birtokos Nemeseket illeti, és nem a’ Városba éléskedő szegény Nemeseket, azon okból, mert ex praesumtione Juris onnan kereste a’ birtokos Nemes ingó javait, már pedig a’ szerzeménybe, a’ szerzemény fundamentomára kell nézni, azért ha nemesi jószága nem elég, csak akkor lehet Városi ingó javaira kiterjeszkedni. Ha tehát ezeket öszve alkotásba foglalja a’ Követ, a’ 78-ik Art. elöljáró tagjával látni fogja, hogy ezen igen hosszú Articulusnak, inelly csak magányos és egy Város ellen tétetett panaszból származott, alig van legkissebb ereje is többé az emberi Jusson felül, mellyJus minden embert egyformán illet; melly Czikkely a’ módosított Törvények után csak annyiba maradott meg, a’ mennyibe a’ Polgári Jussok ellen nem értetődhetnek, hanem egyességre, és emberiségre intő eszköz használható. Szepes Vármegyének második Követje, midőn a’Városi Jussok ellen beszédét végezni kívánta, azt hánnya szemekre a’ Városi Követeknek, hogy a’ Városok a’ Városok a’ Nemeseknek magok között házakat venni addig nem engedtek ,

méglen két ezer forintok

.fizetése mellett arra nem indíttattak, ha a’ Követ csak az 1557-ik esztendei Diaetába I. Ferdinánd Királyunk Praesidiuma alatt a’ Szakolczai Nemesség és Város között hozott Sententiát olvassa is meg, már abból is megláthatja, hogy a’Városok a’hozzájok futott Nemeseket nem csak béfogadták, hanem azoknak Házakat venni is engedtek. Meg tettszik az az 1546: 41. és az 1517: 36. Czikkelyekböl, a’ midőn a’ Nemesek a’ Városokba vett Házaik és Fundussaik eránt az adózás és kvártély alól kivétettek; de azután azzal sem elégedtek meg, hanem minden városi közös teherből magokat kihúzták; ’s azt kívánták, hogy a’ Polgárok viseljenek helyettük minden terheket, innen eredett az 1563-ik észt. 60-ik Art. mellybe megengedtetik, hogy a’ Városokba ugyan Házakat vehetnek, de úgy, hogy mindennérnű köz terhet a Polgárokkal eggyütt viseljenek. l)e húgy ezen Törvény rendelését elkerülhessék, az általok megvett Civilis HázakraExemptionalis Leveleket szereztek, mellyek igy állanak: „Nos— Rex ad Instantiam Nobilis N. N. Domum ejus Civilem, a Contributione et Quarterio eximimus.“ Azillyen Exemptionalis Levelekkel mennyire sértetett meg a’Városi Jus, megmondja az 163S- dik Diaetai 36-ik Czikkely. Tapasztalják ezt az ollyan Királyi Városok, mellyek Török birtoka alatt nem lévén, a’jószágaikból kifutott Nemesek azokat meglepték, és Házaikra Exemptionalis Leveleket szereztek, úgy hogy vágynak olly Városok, hogy most már 10. 20. 60. ’s több olly szabad Házak Curia név alatt találtatnak, a’ hol a’ Nemteleneken kivűl több mint 100. Zsidók is rongálják a’ Polgári Just, mert ők a’ Királyi Rendelések ellen is minden legkissebb Taxa fizetés nélkül, kereskedést, kalmárságot, mészárosságot és csaplárságot űznek. Hát már nem elég oka volt e a’ Városoknak, midőn látták, hogy az ő Polgári jószágaikat,