1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
169. ülés
371 Koriilcli, Redactioban azok oily helyen állanak, — hogy az a’ „praeferenter“ az utóbbi személyes tulajdonokra is érthető, — miből az jönne ki, — hogy a’ Városi bírák azon személlyes tulajdonok nélkül is választathatnak. Mivel pedig ez a’ KK. és RR. értelme nem lehet, azon rendelésnek kifejezését ckkép javasolja „ Viri juris gnari, aut qui in praegesto quopiam munere Specimina juris prudentiae 'ediderunt, maturitate judicii, probitate morum, et Jiduc ia Concidam suorum gaudentes atque e.v his praejerenter in gremio deitatis possessionali“ Az Elölülő ezen javallatot is elfogadhatónak véli, — a’ mire a’ Rendek is reá állanak. Ruda Várossá 2-ik Követje így szollott: Minden Polgári Törvények között legérzékenyebbek a’ Fenyitó Törvények; ezen okra nézve a’ Törvényhozó hatalom ezeknek alkotásába legnagyobb gondoskodását fordítja; e’ vezér fonalat követték a’ Karok, midőn a’ polgári pereknek elhatározására öt személyből álló’Bíróságot megállapítván, nyilván elrendelték: hogy a’ fenyitő pöröknek elhatározása idejében valamennyi Tanácsbeli részt vegyen. Valamint a Törvényhozó hatalom személyekre bölcs gondoskodását előlegesscn fordítja, — úgy bizonyossan Hazafiaknak biztosítására, élettel egy nyomon járó becsületére, és házi nyugodalomra nézve is hasonló tekintettel szokott lenni. Tekintvén embernek legyen az Biró, vagy bár ki is gyarlóságát ennek tehetős elhárítása azt kivánja , — hogy nem egyedül Bünbéli, hanem a’ Fiscalis, és Divortialis pöröknek elitélésében, valamennyi Tanácsbeli részt vegyen. — Az Előlülő ezt is szinte helyben hagya, a’ Rendek pedig elfogadják. Trencsén Vármegye’ l-ső Követjének a’ mar elfogadtak ellen kifogása nincsen, de a’ szerkeztetekből a 'praejerenter szót kihagyatni kívánja, mivel Küldői azt kívánják, — hogy egyedül birtokos lehessen Tisztviselő ’s Biró, — ezt. maguknak a Városoknak érdeke kívánja, mert ez által a’ Királyi Biztosok önkénnyé akadályoztatik, mellyel néha Írnokaikat, Titoknokjait ’s egyébb embereiket a’ restauratiók alkalmával előbb kissebb hivatalokra betolván, későbben a Városok terhére beültetik. Eperjes Várossá’ l-ső Követje elmellőzvén azokat, inellyeket az Elölülő előadott, az idő megnyerése tekintetéből a’ tanácskozás alá vett Tárgyakra szorítván egyedül véleményét, ’s a’vitatásban lévő Czikkely l-ső §-ábu foglalt ezen szavakat „praeferenter possessionali“,egy átaljában kihagyattatni kivánta, — mert tapasztalásból tudja , hogy ha szinte ollyan Törvény liozódna is legkönnyebben lehetne kijáttszani, — már pedig olyan siker nélkül való törvényt, a’ mell v úgy is a’ Nemzeti szorgalommal — melly minden Polgári foglalatot birtokhoz hasonlít, — öszveütközik, alkotni nem kívánt, — mert a’ polgároknak az ollyanhoz kinek Fundusa nincs, szinte ollyan bizodalmok lehet, mint akár miilyen birtokos emberhez, de úgy is nincsenek a’ Bíróba megkívántaid tulajdonok a’ birtokhoz kötve. Somogy Vármegye’2-ik Követje: megegyez a’Módosításokba, csak azt A’ Somogyi kívánván: hogy a’ Birák száma ötre határoztassék. De nincs kimondva ki által Követ "KÍJl* jj-. , . van) a a Yaroválasztassanak, holott ez a’ "V ármegyei Bíróságoknál is elhatároztatott. Kivarija si Tanács Tagtehát Küldői nevében: hogy ezentúl a’ Városi Magistratus minden Polgárok jainak miná^al szabadon választassek. . , ifwlízaSm Pest Vármegye’ 2-ik Követje ezen utóbbi javallatban megegyezik, de a leendő válaszszerkeztetésre nézve Buda Várossá’ indítványát a’ divortialis perekre nézv« el- tusa eránt. 93 * 1G9. ILUS. 10. April.