1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
168. ülés
211 168. ÜLÉS. <). April. Len járatos Uradalmi Tisztek a’ Bíróságot 60 forintig magok egyedül fogják gyakorolhatni , — ha tehát lehet ezen esetben, a’ midőn a‘ panasz csak szóval adatik leginkább elő, 60 pengő forintig, melly summánál többnyire kissebbek szoktak a Jobbágyoknak egymás közötti kereseteik lenni, másnak közben járása nélkül a’ Törvényben jártas Uradalmi Tisztnek ítéletet hozni, bizonyosan nincsen ok, miért ne vehessen az részt az Úri Széki rendes bíróságban, mellyben a’ Bírák szánta ötre vagyon határozva, ’s hol a’ törvényes bizonyság is ezentúl elhatározó szavazattal fog: bírni. — A’ mi a’Megyék Tisztviselőit illeti, a‘ Szálló is megegyez abban, hogy azok, kik hivatalaiknál fogva nem kötelessek bitói tulajdonságban, a’ Megyék Törvény Székein megjelenni, Úri Széki Bírák is lehessenek, azon Tisztviselők eránt azomban kivételt kíván tétettni, kik a’ Törvény Székeken, mint azoknak rendes, ’s állandó Bírái, — múlhatatlanul megjelenni tartoznak, nehogy ezeknek az Úri Széki Itélethozásban való befolyások, s így a’Törvény Széki bíróságban való részt nem veltetések által a’ Megyék Törvény Székein az igazság kiszolgáltatása hátra maradást szenvedjen, egvébberánt pedig a' Kerületi Szerkeztetést megtartja. Timi ócz Vármegye’ 1-ső Követjének a’ felolvasott Szakasz eránt több észrevételei vannak; — az egyik abból áll, hogy a’ Földes Urnák, az Úri Széknél elölülését, ámbár bitói hitet is le nem tett válna, tagadhatatlannak találja, mivel az nékie világos Törvény, úgymint a’ Hármas Könyv 3-ik részének 2ó-ik ezimje által tulajdonittatik, — minthogy azomban azon bit ói hitnek az Úri Széknél letétele megvagyon állapítva, ezen észrevételből származott nehézséget feloldoznak tartja, azomban azon esetre, ha néntelly Földes Ur maga az Úri Széknek elölülését nem vihetué, vagy vinni nem akarná, okát feltalálni nem tudja, mert (divatén Földes Ur maga Meghatalmazottját, vagy Tisztjét, vagy pedig pedig akármelly más nemes embert nem nevezhetne, — hanem azon előlülőségre maga helyet t egyedül Tábla Birot köteles legyen állítani ? úgy nem külómben meghívottak tisztére maga Tisztjének használásától miért tiltassék el ? — mert a' mint az említett Törvénynek világos az a’ rendelése: hogy az Úri Szék bíróságát a’ Földes Ur maga, vagy p'ediglen Tisztje által, Szolga Bitó, es Esküit jelenlétében véghez vihesse, úgy más részről a’ Bíróságra, és igazságos ítélet hozásra nem egyedül a’ Tábla Bírói Hivatal, hanem főképp a’ Tórvénytudáság, és jó lelkiisméret kívántatik; úgy kernelen a’ Szólló meghallani, hogy éppen ezen két tulajdonságnak hijánva leginkább a’ mostani Tábla Bíráknál találtatik. — Ezen okokból tehát ezen szerkeztetést úgy módosíttatni kívánja, hogy a’ Földes Ur maga, vagy maga Hatalmazottja, vagy pedig akár melly más nevezendő Nemes ember által az Urí Szék elölülését viheti, és hasonlóképp meghívott Bírónak is akár melly Nemes embert nevezhesse; —e’mellett pedig azon indítványt is pártolja a’ Szólló, hogy a‘ Megyebeli Tisztviselők, A1 Ispány t. i. és Szolga Bírák, mivel ezek az ítélő Széknek rendes Bírái, az Úri Székeknél sem előlülőséget, sem pedig meghívott Bírónak tisztét ne folytathassák. Bars Vármegyének 2-ik Kövelje: Minthogy a’ Jusok egyenlősége barátságos eggyetértést; a’ külömbség tétel pedig gyülölséget, és sanyargatást szülnének: Küldői a’ Földes Urak közt kíilöinbséget tenni nem kívánnak, hanem azt akarják, hogy minden Földes Ur, akár letette a’ Bírói hitet, akár nem, úgymint eddig, — ezentúl is az Előlülőséget az Úri Széken a‘ maga személyében vihesse, kénén ezen kijelentést a’ Jegyző Könyvbe feljegyeztetni. ■■■Mi "
