1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

167. ülés

302

167. ÜLÉS. 8. April.

gyattasson el, mivel bizonyos bogy a’ magáéról ki ki rendelkezhetik, de a’ felesége vagyonjáról nem.

Krassó Varmegye' 1-ső Küvetje a’ szerkeztetés ellen volt, mivel Biró a’ maga ügyében senki sem lehet.

Szeben Várossá’ Kövctjc kinyilatkoztatta: Azon általyános elv, mely szerint ezen az Ország Gyűlésen több Ízben mondatott ki: hogy senki ön magának Bírája ne lehessen, elegendő arra, —hogy a’ számadás alatti Tisztek, ’s más gazdasági szolgák ellen indítandó számadási Pörök ezentúl az Úri Széken ne folyanak. — Fó Ok, melly a’ KK. és RR.et a’ Kerületi Ölesekben arra vezérletté, — hogy az Országos szerkeztetés meghagyását elhatározták, az volt: hogy az Uraság vagyonja ne veszedelmeztessék; — de ilyes aggodalomnak, — mellynek elhárítására a’ szabad zár is elegendő, — oly szép ’s már a’ miveit Országokban oly jó sikerrel divatozó princípiumot feláldozni czél erántalannak tartotta. Minthogy pedig arról is tökélletessen meggyözetetctl a’Szólló: —hogy nem csak a’ Koronalis, Cameralis, vagy Királyi Városokbeli, — hanem némely magányos ’s egyes Uradalom is gyakran csak az alatt a’ Feltétel alatt vesz fel valakit Tisztjének, vagy Szolgának ha t. i. magát az Úri Szék bíróság alá veti; — hogy tehát az emlitett szent elv, a’ nélkül, hogy az Uraság vagyonja veszedelmeztessen, fenn tartassák, kívánta a’ szólló Követ ezen szerkeztetést így módosíttatni: „porro quoque coram sede Dominált, si eidem semet benevole subjecerint, pertractabuntur— a’ többit pedig úgy a’mint van — megtartani kívánta. —

iNógrád Vármegye’ 2-ik Követ je hasonló képpen a’Kerületi szerkeztetés ellen volt, — ’s azt kivánta: hogy az Urasági Tisztek számadási perei, a’ Megye Törvényszékére tétessenek által. —

Békés Vármegye’ Követje Novák Antal, — szinte azon elvnél fogva, — mellyct Vas Vármegye Követje monda ki legelőször, nem kivánta, —az Uradalmi Tisztek, és Szolgák elleni számadási Pereket az Úri'Széken meghagyatni; — hanem óhajtotta: hogy inkább az egész §-us innét kimaradják. A’ mit az Elólűló annak megtartására mondott: hogy t. i. eme kérdéses Pereknek, az Úri Szék előtti megmaradások, a Feleknek könnyebbségekre fog szolgálni, — azt a’Földes Urakra nézve igen is hiszi, — mert saját Ügyekbe magok maradnának Bírák, — de éppen azért nem liáromolna ezen intézkedésből a’Tisztekre lcgkissebb könnyebbség se; — sót az elv is semmivé lenne téve. — Hasonló értelembe volt Csanád Vármegye’ 1-só Követje is. —

Szala Vármegye’ 2-ik Követje Küldői Utasítása következésébe kivánta: hogy az Urasági Tisztek reversalisok adására a’ felyebb vitelről való lemondásra ne köteleztethessenek, — sót ha kötelezték volna is magokat, azon kötelezések mint erőtlenek úgy tekintessenek; — egyébbaránt kijelentette, hogy Küldői a’ Számadási Pereket ezentúl is az Úri Székeknél kívánják hagyni, — hanem az Úri Szék elrendelésén — hogy több bizodalom legyen hozzá — változtatásokat kívánnak tenni, a’mellyek ha el nem fogadtatnának, az érdeklett Perek a Törvény Székek által Ítéltessenek. —

Lőcse Várossá’ Követje is a’ Megye Törvény Székére kívánta rendeltetni a’ Számadási Pereket; — valamint

Somogy Vármegye’ 1-só, Győr Vármegye’ 1-ső, és Baranya Vármegye’ 2-ik Követjei is a’ §-us kihagyására; és a’ Számadási Pereknek a’Megyebeli Törvény Székek bírósága alá való rendelésére szavaztak. —