1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
167. ülés
im 167-Ilik ÜLÉS.April. személyes Jussaitól megfosztani nem lehet.—Ez azoinban «V maga helyén bővebben meg fog határoztatni, a szóiló e’ helyen a’ Városból kiköltözködő, és polgári kötelességeinek telyesittését kikerülő polgárnak a’ legszorossabb személyes kiváltságokon kívül, mellyek közzé a’ Sopron Városi Követ által elöszámláltakon felül a’ szálló Hazánk Törvényeiből még azt is számítja, hogy a’polgár a’vámok fizetésétől fel mentve vagyon semmi egyébb különös Jussokat adni vagy tulajdonítani nem kivan. Melvre Az Elölülő megjegyezte: hogy azon kérdés: meddig lesz valaki polgár, és mikor szűnik meg az lenni, nem ide tartozik, hanem a’ Publico-Politicumra, 's ennél fogva felszóllitotta a’ KK. és RR., hogy előadásaikat az elolv asott Czikkely foglalatjára szorítsák. — Kassa Várossá 1-ső Követje előadta: hogy az 1-ső §-ra v élekedését már felyebb kijelentvén, ahoz többet szólni nem kíván, egyedid Sopron Várossá Követjének azon előadására: hogy nállok a Városból kiköltöző polgároktól a polgár Leveleket elszedték, azt jegyzi meg: hogy ha ez Sopron Városának szokása vált is, de más Városokról hasonlót mondani nem lehet, nevezetessen azon Városban, mellynek képét a' szálló v iseli, a kiköltözőktöl a polgár Lev elek nem tsak cl nem szedödtek, sőt az azért folyamodóknak minden ellenvetés nélkül mindenkor kiadódtak. — Miután Az Elölülő kijelentette: hogy a’ többség az 1-ső <§-ust a kerületi szerkezte\? Úri székek-Czikkely t(-‘s szerint fogadta el. — Olvastatta azután a' 2-dik §-ust 2-ik §-ról. Vas Vármegye 1-ső Köv etje Csongrád Vármegye Követjének, a’ mennyiben azt állította fel, hogy a’ mi eránt a' Statusok Táblája meg egyezett, azt éijabb vitatás alá venni nem lehet, azt felelte, hogy ezen princípiumot magáévá nem tsak nem teszi, sött annak egyenesen ellen mond, mert miután a KK. és RR. a regressust általyában magoknak fenn tartották, mindenek eránt lehet szóllani, sőt a Köv etnek, a kit Küldői utasítása kötelez — elmúlhatatlan kötelessége Committeusei akaratját, annyiszor mennyiszer előadni, és kivívni törekedni. Ezt feleletül és óvásul kijelentvén, a’ mi már azon szerkeztetést illeti: hogy az urasági tisztek számadási perekben a' földes Ur legyen a’ Törvényes biró, kéntelen megváltani a szálló: hogy ezen redactioban valóságos anomalia tűnik ki; mert minekutána a KK. és RR. a' Királyi Felség eleibe terjesztett Urbarialis Articulusokban egyenessen kimondották: hogy az úrbéri perekben azért nem lehet a' Földes Úr Bíró, mivel in propria Causa Judicem agere non possit; — valóban a' jelen esetben is meg kell szűnnie a Földes Ur bíróságának, vagy pedig az Urbarialis tárgybanki mondott elvet kell változtatni. Ezen okból Küldőinek nyilványos utasítását köv etv én azt kívánta: hogy ilyen számadásbeli perek a’ Vármegye Törvényszéke előtt folyjanak, és az Úri szék bíráskodása alá ne jöjjenek. Szabolts Vármegye 1-ső Követje: mind a’ regressus igazaira a' Conclusum Diaetale után is, de magára a §. tárgyára nézve is Vas Vármegye Kövedével egvet tartott; a’ Gazdasági tisztek számodoltatása tekintetéből a‘ Földes Úri hatalmat tsak annyira kívánta a’ szálló kiterjeszteni: hogy ne talán a" számodolásból ki tűnő károsodásnak mentésére Gazdasági tisztjének javait, 's személyét le tartóztathatja a’ földes Úr, ’s igy számodoltathatja is, de el marasztani semmi képpen az Úri szék, de egyedül rendes Törvény szék által lehessen, ezt a’ szálló oly igazságosnak látta, hogy azon elvet, melly szerint senki ön Birája nem lehet, az állítás igazolására elegendőnek tartotta. <L
