1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

167. ülés

setéknek — mcllyek a’ Földes Ur, ’s Jobbágya között kerekednek — Bíróságot világosan adtunk — megmondottuk ott, hogy ezek a’ .Megye Törvényszéke előtt folyanak

— adnunk kell Bíróságot itt a' civilis correlátioból, a’civilis nexusból köztök kerekedlictö keresetekre nézve is, ’s ki kell mondanunk világosan azt, hogy az Úri szék alól elvont ezen keresetek a’ Törvényszék előtt vétetnek elé — ha itt ez szükségtelen volna, szükségtelen lett volna az amott is — ott szükségtelennek nem találván a’ Rendek, szükségesnek kell találnunk kimondani itt is; egynéhány szavaknak a’§-hoz való toldásával ezt elérhetőnek vélné e’képpen, hogy a' §. locum habebit végső szava után, iktattatna hé „reliquae autem causae omnes seu Domini terrestris contra proprios subditos rei jurisdictionatos, seu horum contra illum, ex nexu et correlatione civili profluentes, coram Sedria concernentis Comitatus decurrent. — Megjegyezte végtére azt is, hogy vannak oly perek, mellyekben a Földes Ur nem egyenesen a peres fél ugyan, de kára vagy egyenes haszna forog fel, s' az o kára vagy haszna felett való Ítélés nélkül a’ Perben Ítéletet hozni nem lehet, illvcn az Impensionalis per, uielly eddig Törvény rendeléséből az Úri szék előtt folyt: még inkább illyenaz akkor, midőn a' violentiás, vagy kárt okozó Jobbágy in realibus követi el a tettet, mert illyenkor a’ Földes Ur tulajdonát tevő Jószágban, s' Territóriumban követtetvén el a’tett, és a’ Jobbágy vagy Jurisdictionatus, kinek tette itt kereset alá vétetik, ugyanakkor a’Földes Ur tulajdonát, a'Földes Ur territóriumát, annak jussát védte, oltalmazta egy oldalról, más oldalról pedig az ellenfelék tulajdonát, territóriumát támadta meg, Jussait sértette, vagy gyengítette meg, igy a’Földes Ur az e’felett Úri széken való Ítélet hozáskor, önnön tulajdonára, önnön territóriumára, önnön jussaira is ügyel, azt szem előtt tartja, s' könnyen igazságtalan Ítélet hozásra vetemedhetik. Hogy tehát e' részben részrehajlás ne történjen, ’s az a' Principium, mellyct a' Rendek már fel állítottak, t. i. hoyy maya úyyében Bíró senki ne ley yen, épségben fent maradjon, committensei azt kívánják, hogy ezen §-ban kimondasson az, hogy az Impensionalis perek is az Úri szék itélésbéli hatósága alá ezután tartozni nem fognak.

Temes Vármegye 1-ső Követje az 1-sö §-ra Győr Várossá Követjének első tekintettel helyesnek látszó hozzá adását jobban megfontolva szükségtelennek tartja — a’ kitétel értelme az, hogy a'Nemes vagy Polgár, ki egyébként személyére, vagyonjára nézve külön törvényhatóság alá tartozik, a’ .Földes Úrtól függő birtokára nézve az Úri széknek légyen alája vettetve, már Polgárt, ki Város jurisdictioja alatt ne légyen, nem ösmér, igy hát külömbözést tenni szinte úgy nem tartja szükségesnek, mint Sopron Várossá Követjének észrevétele nyomán a’Honoratiorokat meg emlitteni.

— Pest Várossá Követjének észrevételére tsak azt; jegyzi meg, hogy ha helyesnek ismérjük azt ott, a’ hol kívánja, meg álnunk nem lehet, mert azt szinte ügy a' Nemesekre is ki kellene terjeszteni, a mire, ha a' szólló hajlandó lenne is: úgy hiszi, a’ többség reá nem fogna állani. — Borsod Vármegye Követjének észrevétele öszve hangzik a már elfogadott okfővel, hogy a’Földes Ur önkeresetében biró ne lehessen, azért azt elfogadhatónak véli.

Lőtse Várossának Követje egy értelemben volt Komárom Vármegye 1-ső Követjével, ugyan azért minden hozzá tételeket az 1-ső §-hoz ehnellöztetni kívánván, azon okból is, mivel lehetetlen a’Törvényben minden egyes eseteket meg emlitteni, a’ Kerületi szerkeztetést fogadta el.

Thurócz Vármegye 1-ső Követje, noha kívánta volna az Úri székek hatóságára nézve az eddigi szokást továbbra is megtartani, de miután az Úrbéri tárgyban Jegyió Könyv. Vl-difc Darab. 75