1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
121. ülés
SZÁZ HUSZONEGYEDIK ÜLÉS. S. Octob. 97 sem azt, noha idejekorán deritetikfel a' hiba, még is a Diaeta végére halasztani, különben a’ regressust czéleianyósnak sem gondolhatván. Komárom Vármegye' l-ső Követjének véleménye szerint, annak, liogv a' földes Úr is v ehessen Jobbágy telkeket, nem csak az áll ellene, hogy ez eránt már Conclusum van, mert ha a' Conclusum’ megváltoztatására helyes ok volna, azt a’ fentartott visszaléphetés jussán még tenni lehetne, de más alapos okok vannak még, mellyek a' mondott indítvány’ elfogadását ellenzik; ugyan is az 1825. esztendőben mind a Felírás, mind a’ Királyi Válaszban nyilván ki van mondva azon elv, hogy meddig a telket a' földes Ur bírja, ment legyen a' köz terhektől; ezen elvnek meg kell állani, különben mind az l-ső Rész’ 9-dik Czímje, a’ melly azt mondja: „Quod nobiles intra terminos territoriorum suorum ab omni conditionaria servitute, datiarum, ac collectarum, tribulorum, et vectigalium solutione per omnia immunes, et exemli habeanturmind pedig az 1741: 8-dik Czikkely, a’ melly a’ mondott Törvényt örök üdére megerősíti, magában eldúl; már pedig a’ mondott elv meg nem állana, haa’Barsi indítvány elfogadtatna, mert a földes Úr is a’ Jobbágy telektől, melly, nekie kétséget nem szenvedő tulajdona, terheket viselne; meddig tehát a’ felhívott Constitutionalis Törvények állanak, a' földes Ur a’Jobbágy telkeket meg nem veheti, és így a' Barsi indítvány’ második részét, mivel az a’ Constitutióba bele vág, elfogadni nem lehet. Pest Vármegye’ 1-sőKövetje; Két része lévén a* Barsi indítványnak; az elsőre nézve kijelenti, hogy azt, midőn a’ maga során előjön, pártolni fogja; úgy hiszi azonban, hogy azon indítvány csak akkor lehet foganatos, ha azon esetben, ha a Status' jövedelmeiről a Kormány számolni fog, elhatároztatik, hogy minden kivétel nélkül a' köz adóba kiki fizessen. A’ mi pedig az indítvány’ azon részét nézi, hoffy a földes Ur is vehessen Jobbágy telkeket, minckutánna már elhatároztatott, hogy a’ földes Ur csupán az első regulatio alkalmával tehessen csérét, később pedig ne, minekutánna továbbá elhatároztatott az is, hogy a’ földes Űr a’Jobbágy’ telkét meg ne vehesse, és ezen végzés a’ tegnap' felolv asott g-ban nyilván bent foglaltatván, a’midőn az eránt Nógrád Vármegye említést tett, senki sem pártolta, e’szerint a’ felolvasott §. minden észrevétel nélkül elfogadtatott, annak tovább is állani kelletik; ’s a végzést többé felforgatni nem lehet; ugyan azért a’ felfogott indítványt nem is pártolhatja. Nem is mozdíthatja a’ Szállót azon észrevétel, hogy ha a’ Törvény így áll, anomalia lesz, mert a’ Compossessor megveheti a Jobbágy telket, a’ földes Ur pedig nem, és az által, hogy más Nemes adózik a’ Jobbágy telkektől, szinte ügy sértetnek a' nemesi jussok, mintha a' földes Úr fizetne azoktól, mivel jól észrevette Komárom Vármegye, hogy a' Törvény csak azt tartotta fel a’ Nemesre nézve, hogy az a’ maga tulajdonától ne fizessen; a’ tehát, hogy a’ Nemes más földes Úr’ birtoka alatt levő Jobbágy telkétől fizet, és terheket visz, a’ Constitutionalis szabadsággal meg nem ütközik. Tolna Vármegye’2-dik Követje: A’ más helyre halasztandó tárgyra nézv e Pest Vármegye’ Követjével egyetért; — a’ Barsi indítvány’ második részét azonban utasítása szerint pártollya; arra nézve, hogy nem v olna már helye ezen indítványnak, a Békési Követ már megfelelt; ’s v alóban a’ regressus, ha valahol, olly tárgyakban gyakorolható, sót szükséges, melly ekre nézve az állapodás egy részben változik, a’mint az e} pont alatt történt; melly regressusnál fogva annál inkább kívánja a’ szólló Követ a’ földes Urakra nézve tett tilalmat megszüntetni, mivel az azt elle-Jegyzö Könyv. V- dik Darab. 25
