1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
117. ülés
SZÁZ TÍZ EMI ETED IK ELÉS, 21. Kept. Ä ,n(<rr vagyonát som tartóztathatja le, ezen szabadsággal pedig a’ Nemes sem élhet, mert p. o. ha be megy a’ vendég fogadóba, és nem fizet, letartoztatik, a javallott törvény szerint pedig ezt a’ nemtelennek tenni nem lehetne, már pedig bizonyos, hogy ha olly embert, a’ki károsít, sem személyére, sem jószágára nézve letartóztatni nem lebet, úgy vége lesz a’ köz bátorságnak, hogy tehát ezen törvény mellett a’ köz bátorság fent tartassék, azt következendőkép kívánta inódosítatni: Quod subditi exceptis casibus lege definiti* non aliter. quam per constitutum legalem Judicem debite audiri, in personis tuis detineri, et juxta exigentiam legum judicati poenae corporis afflict i eae subjici caleant. Melly is ha el nem fogadtatna, az első §-us kihagyásával csak a’ 2-dik §. elfogadására szavazott. Vas Vármegye 1-ső Követje: Két része vagyon a’ mostan fel olvastatott 8-dik Articulusnak — az 1-ső a’ Nemteleneknek a’ vétek elkövetése esetében ki által leendő meg büntetésit, — a’ 2-dik a’ személyes perlekedésbeli szabadságot tárgyazza — a’ mi az elsőt illeti: igaz hogy a’ Jobbágyoknak sorsát egyébb polgári viszonaikra nézve is biztosítani kell, és nem is gondolja, hogy valaki ezen Terembe kívánná , hogy az Jobbágyokkal való bánás, annál kevesebbet pedig azok meg büntetése akár kinek is önkényétől függjön , és azért e’ részben a' törvényes provisiónak szüksége általjános óhajtás. Erről tehát nintsen szó, hanem tsak arról, hogy egy ezen érdemben hozandó hasznos Törvény mindjárt az Úrbéri tárgyhoz e*, vagy pedig a’büntető Törvények sorába iktatíassék be? — őaz utolsót kivánnya; mert ugyan is ha az ezen törvény javallatban foglalt azon óvás, exceptis Casibus lege defuit is , bent marad, .akkor az 1405. 2. 1402. 80 és 02.— 1514. 10. 1608. koronázás utánni 2-dik és egyébb számos Törvényeknek , a’mellyek a‘ nemteleneknek majd az Uraság, majd Uradalombeli Tiszt, majd Vármegye Tisztje, sőtt akár ki által teendő meg fagadtatásokat, és meg büntetéseket világosan meg határozzák ereje szinte fent marad; és a’ Törvények közt ellenkezés lesz, melly körnvüllállás maga azt bizonyítja, hogy az büntetésről Szólló minden Törvényeket a’ jelenlévő szerkeztetéssel egyben hangzólag kell igazítani, és nyilván ki mondani, hogy kinek, és melly esetekben légyen szabad büntetni. — Minthogy pedig mind ezek természet szerint ex professo a’ Büntető Törvények javallatnál fordulnak elől, ezen szerkeztetést a’ Büntető Törvények sorában kivánnya felvétetni. A1 mi ezen 8-dik Articulusnak második részét illeti: igen igazságosnak látja, hogy a nemtelenek és tulajdon felperességek alatt a’ személyes sértésekért is valamint szinte egyébb Ügyeikben a- Törvényes Bíróság előtt akár ki ellen is perelhessenek, és azért ő is a1 Kerületi szerkeztetés megtartására szavaz. Pest Vármegye 1-ső Követje: nem lévén ezen fel fogott 8-dik Törvény Czikkely az Országos küldötségmunkájába, azt midőn Küldőivel közlótte olly utasítást vett, hogy ha már az Úrbéri törvények nem egészlen az ő kívánságok szerint alkottattak is, leg alább ezen 8-dik Czikkely állapitassék meg. Midőn Küldői ezen utasítást adták, valóban azon nagy nézetekből mentek ki, mellyre egy Törvényhozónak emelkedni kell] ezen nagy nézeteknek egyike az: vallyon igazságos é^ hogy a Jobbágynak mind személye, mind vagyona bátorítva legyen ? tagadni nem lehet, hogy ez a legnagyobb igazság, mert minden társaságos életnek az a' fő czéllya; másik nézet az, lehet é önkényes hatalma a’ Jobbágyon ak.'.r a’ földes Urnák, akár a Tisztviselőnek? valóban egynek sem, és ha azt tudná, hogy nékie mint Tisztviselőnek a Jobbágyon önkényes hatalmat gyakorolni lehet, hivataláról még ma
