1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

120. ülés

74

SZÁZ HUSZADIK ÜLÉS. 7. Octob.

nem mindenütt nyughatatlanságok divatoznak, eddig csendes Hazánkban a‘ meg elégedetleneknek új neme támad, melly értelemmel és mérészséggel bírván, a’ reményeiben megcsalatkozott Parasztoknak segítségével letipróin boszúját tölteni igyekezni fog. Gondoljuk meg, hogy Polgári létünknek, és Nemzetiségünknek csak ennyire való fent állását is avvagy nem azon sok száz ezer főre menő vagyontalanabb Nemességnek köszönhetjük é? Tekintsünk vissza Hazánk Történeteiben a’ múlt veszélyes századokra, és látni fogjuk, hogy Nemzetünk meginentője nem más, hanem azon számos szegény Nemesség, kiknek egy részét a’ fő Rendek Indítványa következésében szóik) Tagok adó alá húzatni kívánnák. Kívánja továbbá megemlíteni azon Nemeseket, kik Kiváltságok szentségében és sérthetetlenségében bízván eddig Úrbéri Telkeket szereztek, és azokon Javításokat is tévén eddig minden szolgai adótól mentien, káboríthatatlanúl laknak, ezekre nézve az Elölülő és több Követek azt méltóztattak mondani, hogy erántok az 1825/7—i Ország Gyűlésén már az határoztatok, hogy adózni tartoznak, és — hogy az illyen végzés felbonthatatlan légyen. A’ szólló részérül ezen vélekedést nem osztja, el sem is esméri azt, hogy akár melly végzés, még az Törvény czikkellyé nem változik, ’s a' Törvény könyvbe be nem iratik, kötelező erejű lehessen. De még azt sem esméri el, hogy a’ Törvényhozó Testnek azon joga ne legyen, hogy nem csak a' héjjános végzéseket, hanem a sarkalatos Törvényeket is, ha a Hazának boldogsága, és a’ Nemzetnek jó volta úgy kívánják, megváltoztathassa, vagy eltörölhesse. Tekintsük azon indító okot, melly a’ fő Rendeket Indítványok tételére bírta; azt mondják ugyan a’ fó Rendek Izenetjekben, hogy az adás vevés jótékonysága biztosítása tekéntetéből tették Indítványokat, 's az által az adózók javát szándékozták elő mozdítani. De ha tóként i a’ szólló az egész Izenetet, azt találja: hogy az Úri széket 's a’ Helytartó Tanácsra való fellyebbvitelt megkívánják tartatni; azaz a’ Jobbágyot a’ földes Úri és Dicasterialis önkény tárgyának kívánják ezután is hagyatni. A’ 7-dik Czikkely

3-dik §-ussában ezen szavakat: „személyeik sérelme nélkül“ kihagyatni kívánják: az az eddigi botolásokat fent akarják tartani. A’ 8-dik Czikkelyt, melly szmély és vagyonbeli bátorságát illeti, biztosítja az adózónak, itt egészen el hagyatni kívánják: az az, hogy az adózót személyében ’s vagyonában ne lehessen büntetni, sérteni ártatlanul azt mondják, nem ide való. Az 5-dik Czikkely 2-dik §-ussára tett észrevételekben pedig azért nem akarják az örökös megváltást megengedni, ne hogy a fent álló Nemzetségek megromoljanak. Ezeket mind együve véve a’ Szóllónak úgy látszik, hogy a’ fő Rendek inkább az oligarchiái fénnyekben való fenmaradhatásokat, mintsem az adózók sorsa javítását, vették nézeteik czéljáúl. — Mind ezeket fontolóra vévén kéri a’ KK. és RR. méltóztassanak mind az 1825/7-i végzést eltörülni, mind a’ fő Rendek jelen veszélyes Indítványokat elvetni. 3Iert könnyű egy tol vonattal 30 és több ezereket szerentsétlenné tenni, de a Törvényhozónak az egyes Polgár boldogságát is kell szivén hordozni, és minden erőszakos rázkódtatásnak okát csírájában elhárítani kötelessége. Ha mind ezek mellett is a’ KK. és RR. szó többséggel ezen fő Rendi Indítványt elfogadnák, ’s ez által az 1-ső Rész 9-dik Czímjét, 's a' többi sarkalatos Törvényeinkkel együtt felforgatnák; igazságosabbnak látja, hogy minden Nemes a’ leggazdagabbtól a’ legszegényebbig vagyona mennyiségéhez képpest, kivétel nélkül adózzon.

Heves Vármegye’ 2-dik Követje: Itten csak arról van a’ szó, hogy a’ kérdés alatt lévő Tárgy ide való é, vagy sem, és ebből a’ nézetből ki menve azt