1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
117. ülés
6 KZ.ÍZ TIZUMÍfíTIJDIK I LÉS, 21. Kept. mert a’bátorság leg főbb czélja lévén a’társaságnak, óhajtja hogy minden kinek valamint szemelve ú^y vagyona is minden erőszaktól, és önkénytől biztositassék; de mivel itt nem az érintett princípiumról, hanem egyedül arról van kérdés: vallvon itt kellessék e’ ez eránt határozást tenni, avagy más alkalmasabb helyen? egyet ért az Elölülővel, ’s azt tartja, hogy ezen Czikkely nem ide való, mert ismétlése azoknak, mellyek az elébbi Czikkelyekbe foglaltatnak, még inkább pedig azért, mert ebbe a Jobbágyságnak polgári visszonyairól per excerpta tétetik rendelés, és a nemteleneknek a nemességgel egyenlő just enged, végre azért, mert ki nem megyaráztatván a’ kivétel törvényes esetei a fel fogott Czikkelyt azon kiterjedésbe , méllvbe elő adatik roszra ingerlőnek, és a' Statusra nézve veszedelmesnek látja; mert fel tévén azt, hogy e’ Törvény Királyi jóváhagyást nyervén, minek előtte a’ ki vétel esetei meg állapitatnának, egy háború ki ütne, és az Ország Gyű lésének el kellene oszlani, könnyen alkalmat szolgáltatna a’ köz népnek azon gondolatra, hogy ő szabad, ’s ötét büntetni nem lehet? ekkor pedig vallyon hova lenne a’ köz rend, a’ köz bátorság? vallyon nem lorgattatnának fel mind ezek, nem veszedelmezteíne e’ a társaság czélja? e szomorú következések ki kerülése tekintetétől vezéreltetvén tehát ezen Czikkeljt az Úrbéri Törvények sorából egészlen kihagyatni kivánnya, olly világos kijelentéssel mind azon által, hogy : maga helyén, a’midőn a’többi rendszeres munkálatokba a’ polgári szabadságok, és azokat korlátoló rendelések kifejtödni, és el batároztatni lógnak ennek foglalatja is tanátskozás, és bővebb megfontolás alá vétessen. Baranya Vármegye 2-dik Követje, vélekedését imigy adta elő; hogy a’ Királyi elő adás szerint, az Úrbéri tárgy tanátskozás alá leg először felvétetni elhatároztatott, egyik fő oka volt azon önkényeknek el hárítása, mellyek majd a’ kormánytól, majd a’ földes Úri hatalomból eredtenek a Jobbágyságra; — Midőn Mária Theresia Királyné által az Úrbéri szabály be hozattatott, és Ország Gyűlésről Ország Gyűlésre ideiglenkép’ meg erősittetett, abban minden földes Urnák némelly ott le irtt esetekben hatalom adatott a' Jobbágyság’ testi büntetésére; e’ hatalom tekéntetébe kivált az Uraság Tisztjei által melly önkényes vissza éllések, ált hágások történtének, a’ tapasztalás bizonyítja, — ez volt tehát egyik oka Küldői azon kívánságának, hogy akár melly nemtelen Személlyek nem egyébbként, tsak törvényesen ki halgatva, és Biroikép’ meg Ítélve (ki vévén a’ törvény által meg határozott eseteket) Szemellyekben, és vagyonaíkban háborgattassanak — Be kivánnya ezt az Istenség’ szava, tudni illik a’ természet törvényének szivünkbe öntője, mert meg van írva, quod tibi non vis Jieri alteri ne Jeceris. — Ha tettzik nékiiuk a’ Verbötzy I-ső Részének 0-dik Czimjében le irtt praerogativa, hogy ne közölhetnénk azt azon sok millió ember társainkal, a’ kik Királyunkért, szabadságinkért, jó létünkért véreket ontják, a’ kik ellenségeinknek melyeiket előlegesen ellen szegezik,— Ezeket tehát illy joggal fel ruházni, nem engedmény, hanem köteles igazság. — Ezek azon okok, inellyektől vezéreltetvén Küldői az 1723-dik esztendei 18-dik Törvény Czikkelyt a’ mostaniéi olvasott Törvény Czikkely szerént kiterjeszteni kívánták. Nem lehet állítani: hogy illy Törvény, alkotmányunkat rontaná, a’nemesi kart veszéleztetné, mert valamint a’ Verböczy I-ső Része 0-dik Czimjében ki mondatott a" Nemeségre nézve eme szeméi íves, 's vagyon bátorság, úg) itt is a’ maga helyére hagyván a’ kivételeket, ez ehet ki kell jelenteni. lm—*
