1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
120. ülés
69 Urat sem kívánván ki rekeszteni, olly feltétellel azonban, hogy csak meg határozott számig telkeket vehessenek, és az azokkal járó terheket, valamint mások, viselni tartozzanak, ebből magába következik, hogy a’midőn Küldői a’ Jobbágy telek vétele után járó terhes kötelesség alá magát a’földes Urat is szorítani kívánják, ettől bár rnelly más vevőt sem kívánják fel oldoztatni. Éhez képest a’ Válasz-Izenet szerkeztetésében meg nyugszik. Abban azonban meg nem egyezhet, hogy e’ helyen, a’ hol csak az Úrbéri viszonyokról szó lehet, a’ Jobbágy telkeket vevő akár nemes, akár nemtelen személyek között fen forgó különböző mi voltokról, ’s ehez mérséklendö terhek viselésében való különbségekről is némunémű említés tétessen, mert ezen kérdéseknek fejtegetése és elrendelése, az adó, 's biztossi rendszeres munka körébe tartozik. A’ midőn a’ KK. és RR. ezen munka fel vételét szinte magoknak kitűzték, ennek egyébbfóbb czéljavala az, hogy az adó fizetőkre nézve igazságosabb erány szerint a köz terhek megállapitassanak, és elrendeltessenek, ’s ennél fogva magokra a nemtelenekre nézve is a’ köz terheket megállapítottaknak a’ szólló ;Követ mind addig nem tekintheti, míg ezek elhatározott Törvények által meg nem állapítatnak, a’Telkes Jobbágy, házas, házatlan zsellér, Földmiveló, és mesterséget űző zsellérek közt nagy a’ különbség, mindenkinek élete módjához kell akár személyes, akár egyébb nemű teher viselését alkalmaztatni, mérsékelteim, hogy a teher annál elviselhetőbb lehessen. Ezen tekintetek sokkal nagyobb érdeküek, mintsem hogy azokat csak mellékessen, és szakaszonként lehetne itten fel venni, és eligazítani — ’s ugyan azért ezen kérdéseket az említett munka fel vételére elhalasztatni, ’s e'helyen pedig csak azt, a’ mi a’Válasz-Izenetben foglaltatik, általyánossan kijelentetni szükségesnek véli, hogy a’ Jobbágy telket vevő a’ telek után járó ’s megállapítandó köz terheket viselni tartozzon. Csongrád Vármegye’ 1-ső Követje: Nem látja helyén a’ Fő Rendek abbéli kívánságát, hogy a’ Jobbágyi Telkek haszonvételének el adhatását meg engedő Törvényben kimondasson az, hogy a’ nemes emberek is a’ megvett Telkek haszonvételétűi minden köz terheket viselni tartozzanak, mert ezen nagy tekintetű kérdés tökéletesebben el intéztetlietik a’ köz terheknek kik által, ’s mennyiben való] viselését megállapító adó biztossi munka felvétele alkalmával, mintsem a’ földes Ur, ’s Jobbágyai között fenforgó viszonyokat meghatározó Úrbéri munkában, mutatja azt az 1825/7-ki Ország Gyűlési Conclusum, és az 1826-dik Esztendei September 13-kán költt s az Ország Gyűlése által el fogadtatott Királyi Válasz is, melly azt rendeli, hogy azon Vármegyékben, hol a' Jobbágyi Telkekkel biró Nemesek eddig az adózástól mentiek voltak, ott ezek ebbéli szabadságaikban az Országos öszve írásnak Ország’ Gyűlési Tanácskozás alá való vételéig, ’s azon határ időnek, mellyben az adó fizetése reájok nézve kezdetét veendi, meghatározásáig meghagyattassanak, ha tehát ezen Királyi Resolutióval erősített Ország Gyűlési Conclusummal öszve ütközésbe jönni nem akarunk, ezen fontossága miatt Rendszeres felvételt kívánó tárgynak el intézését, az Országos öszve írásnak az adó biztossi munkával együtt még ezen Ország’ Gyűlésén történendő felvételéig kell halasztani. Nem is lehet az 1827. esztendei Ország’ Gyűlésnek abbéli határozását, hogy a’ Jobbágy Telkekkel biró Nemesség az Országos öszve irás felvétele alkalmával megállapítandó határ idótúl kezdve, a’ Jobbágyi Telkek haszonvételéiül adózni tartozzon, az adó biztossági munka felvétele elótt más köz terhekre is ki terjeszteni, mert tartozik é^ s mennyiben ? az érdeklett Nemesség más köz terkekben is részt venni, az még el határozva Jegyző Könyv. V-dik Darab. 18 SZÁZ HUSZADIK ÜLÉS. 7. Octob.
