1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

120. ülés

S/ÍZ HUSZADIK ULKS, 7. Oct.

«7

Innicales Sessiones conscribantur. Nem áll az is a’ mit Árva Vármegye Követje mondott, mintha t. i. a’ 1-ae 9. szsvai a’ Nemes embernek tsak saját uemesi birtokára terjednének ki, mert igaz ugyanaz, hogy más annak a‘ birtoknak, és .tulajdonosságnak természete midőn valaki a' maga örökjén, más ismét, ha a’ más földjén lakik, de a’Nemesi személyes szabadságokra nézve a’ 2. 9. 1-ae és G. 1723. legkiseob külömbbséget sem tesznek , sött nyilván kimondják, hogy a’Nemeseknek személyes szabadságaik mindenekben egyenlők. A’ Szóllo Követ tiszteli a’ Fő Rendek böltsseségét; delta mostani Javallatoknak a’ volna a’ czélja, hogy a’ köz terheket igazabb mértékkel osszák fel, vagy hogy jobban olvasszák öszve egy testté a’ Nemzet, és Nép Masszáját, [váljon nem jobb mód lett volna e’ arra a’ 8-dik Törvény Czikkelycl fogadásával a’ nem Nemeseket, a' Nemesekhez közelébbre fel emelni, mint a’ Fő Rendek mostani Javallatokkal a' valóságos Nemesek szegényebb részét magoktól a’ nem Nemesekhez le taszítani ? Valójában a’ Fő Rendek módja hasonlít ahoz; midőn a' hajó törés veszedelmei között a‘ hajóban lévők, legelőször a' nem annyira betses portékákat hajingálják ki a' hajóból — de vigyázva bánjanak azzal a’ móddal a’ Fő Rendek; hogy a’ késő de bizonyosan egykor Ítélendő Nemes is majd a* Fő Rendeken is be i:e töltse ama régi Római példa beszédet, hogy ha az első csata sorban álló könnyű seregek már nem bírnak a’ rájok zúdúltt erővel 3,Res etiam ad Triatios deveniet“. Ennél fogva Borsod Vármegye úgy gondolkozik, hogy ha ott állana Hazánk, a’ hol még nem áll; hogy t. i. a’ki rendelt fundus már nem bírja a’ Status terheit viselni; ’s így a’ privilegiált Rendet is a teher viselésben be húzni okvetetlenűl szükséges — ekkor az az eset állván elöl, hogy a’ Nemzeti régibb Kötéseknek bomlaniok kelletik; a’ Király, a’ Nemzet, és a nép között újjabb Kötéseket volna szükséges készíteni, de úgy, hogy az ujjabb Kötéseknek a’ tökélletes egy arányuság, a’ költsönös visszonyok, és hasznok, s a’ köz boldogság legyenek alapjai így pedig a’ fő Rendek Javallatja szerént a’ Nemességnek tsak egy részét fel áldozni nem igazság. — Azt mondják a fő Rendek, hogy a’Jobbágy Telkek haszonvétele szabados adása vevése meg engedése orvé alatt, nem lehet a’ Nemesi Rend mellékes hasznát fedezni, — igen könnyű ezt az okoskodást meg fordítani,’s arra azt felelni; hogy azon engedmény orvé alatt a Nemesi Rendet se lehet sarkallatos Jussaival ellenkező teher alá vetni. A szegény Nemes előtt is, ha semmije sintsen is édes a’ személyes szabadság, e’ teszi ő előtte kedvessé, 's kellemetessé az életet, annak elvesztésével pedig jól és Hazahui nagy lelküséggel mondotta azt Nyitra Vármegye abban a’Levelében , mellyet 1790. Esztendőben az Országbeli minden Vármegyékhez itt: hogy Turpis est vita setritute empta. Nem lehet, és nem kell olly annyira le nézni a’ szegény Nemes embert az Insurrectiónak tsak vezérjei , ’s Tisztjei állanak nagy Urakból, s lő Nemesekből, de az a’ nagy massza melly az első lineákban, s az Előöröknél, es védetteknél szárnyol, a’szegényebb sorsú Nemesekből áll; és kérdi a’ szálló Követ hogy ha a’ Jobbágy telekre szorulandó szegény Nemes ember már adót fizetni, s minden köz terheket viselni fogna ? miből fog állani az ő praerogativája? miért kell neki insurgalni ? ’s mi lesz az az édes jó, és kedves szabadság, melljnek oltalmazásáért a’ a’ veszedelmek napjaiban ő belé lelket, tüzet, és minden halált meg vető bátorságot lehet fuvallani ? bizonyára a’ szólló Követ nem tudja. Hát talán elégnek tartatik a’ puszta, hideg, és száraz kötelesség? olly tsekély őrje az a szá-17 *