1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
137. ülés
SZÁZ HARMIN CZ HETED IK ÜLÉS. 0. Nov. 405 A’ ll-dik Czikkely 7-§sára Trenchin Várm. 2-ik Követje előadta: liogy Az Úrbéri 2->k a’Cserék eránt ragaszkodik az elühbeni szerkesztete'shez. Meg maga az Or- a’ Föf* szágos kiküldöttség is ott, a’ hol a’ Jobbágy és Földes Úr közt mind a’ két rész desúr, és Jobmeg egyezésével szabadon cserék történnek, a’ Helytartó Tanács és Kormány bágyhözt tórfelügyelését vagy jóvá hogyását szükségesnek nem találta; ezt tehát most meg nTMve állapítani annyit tenne, mint ezen tárgyra nézve is a’ Kormány befolyását el- Helytartó Tafoffadni, és az önkénynek tágas utat nyitni. Hogy a’ Helytartó Tanács Biró- ácsnak felu, • , i,',.-- , . / , gyelésérol. saga meg állapíttatott a rendes Úrbéri regulationalis perekre nezveigaz ugyan, de ebből nem következik, hogy ezt még tovább szükséges terjeszteni. Mind ezeknél fogva a’ Fö Rendek javallatára rá nem áll. És E szerént ez is megmaradt úgy, a' mint fel volt téve. — Hasonlóképpen A’ III. Czikkely 1-sö §-ra tett felelet. Ilonth Vármegye 1-só Követje kijelentette: hogy 0 mélyen tiszteli a’ megyéknek azon jussát, mely szerént követjeiknek utasításokat adhatnak, nyilván elesméri és valja , hogy az illy mind anya; mind pótló Utasítások a’ Követre nézve kötelező erővel bírnak, és azoktól a’ Követnek semmi esetbe elállani nem szabad, de más részről aztis hiszi, bogy a’Karokat és Rendeket az Országos Conclusum után jött néha fél vagy egész árkusos pótló utasításoknak itteni szorólszóza leendő kihalgatására ’s a’ Diariumba történendő beiktatására, kötelezni nem lehet. Ha a’ követ a’ conclusum után jött és ezzel ellenkező pótló utasítása következésében küldőinek ellenkező véleményét itt röviden előadja, ’s Küldőit erről tudósítja, eleget tesz Követi kötelességének ; a’ Karoknak pedig Katalinokba áll az Hlyen Conclusum után jött, és igy foganatban, néha hosszaspotló Utasítások ki halgatásától (a’ mi is a’ minden napi tápasztalás szerént csak időt veszti, s a’ leg nagyobb unalmat gerjeszti) magokat dispensálni, és azoknak a’ Diáriumba helyet nem engedni: lígy is köz meg nem elégedés halük a’ Diarium eránt, mivel igen hosszas, ’s igen gyakran ismételt beszédeket ad elő; ’s ha még a’ Conclusum után jött ’s néha igen hosszas Utasítások szóról szóra be íródnak, méltán lehet tartani, hogy azokat kevesen fogjak olvasni, sőt az elő fizetők száma is meg csökken, hogy alig lehet majd folytatni. Mellyre Az Előlülő raegjegyzette, hogy az ilyenek vitatásával a* szolló Kővet hagyjon fel, merta’ szokáson épül, hogy ha valakinek a’ követek közzül Utasítása érkezik, azt a maga biztosítása végett a’ Jegyző Könyvbe beiktattathassa; külömben is nem egyes követek, hanem a’ többség akaratja válik Végzéssé. Olvastatván azon Czikkely, melly igy kezdődik : a Jobbágy ok, saját jzenet vagy vidéki vett boraik behozására etc. (j-sra a’ Job. bágyok saját, . vagy vidéki vett boraik, behozásáról. Az Elölülő eleibe terjesztette a’ Karoknak és Rendeknek , hogy a’ jelen szerkeztetekhez képest a’ Fő Rendek által felhozottokok megczáfolva nincsenek; mert áll az, hogy a’kortsmáltatatás beli jus a’törvények szerint a’Földes Ur jussa; sehol sem látjuk azt, hogy a’ vett boroknok kissebb mértékben Jegyző Könyv V-dik Darab. 102
