1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

132. ülés

SZÁZ IIAüMINCZKETTÖDIK ÜLÉS. 30. Octob.3.15

a szólló arról nagyon kételkedik. Valójában! a’ mit Cicero jól mondott a’tudományokra nézve, bogy t. i, azoknak minnyájoknak szoros atyafisági öszveköttetések van egymással; — igaz az a’ most Diaetalis vizsgálat alatt levő kilencz rendszeres munkákra nézve is; — mert mikor az Úrbéri tárgyakról alkotunk törvényekét, nem csak a’ földes Úr es a’jobbágy között, való kérdéseket igazítsuk el; bancm a törvénnyel el határozott Úrbéri állapotok bele vergődnek a’ többiekbe is; jelesen az Insurrectionak Banderiale rendszeres munkákban, ’s az Ország oltalmazása systemájában is, ’s a’mint jól intézzük el, vagy gyengén az Úrbéri állapotokat, úgy fektetjük meg egyszers’mind jól, vagy roszúl az Ország belső erejét is , mellyet a’ veszedelem napjaiban egykor használhattunk ! és a’ mellynek alapját megvetni itt lehet! Igaz az, hogy minden lelkes Magyarnak polgári Talismánja az ősi alkotmány, ’s ezt a’ szólló is annak hiszi, e's vallja, ’s. hiszi azt, hogy az ősi alkotmány leikéhez, sarkaihoz, ’s integrans testéhez nyúlni se nem lehet, se nem szabad. — I)e minden javító újjitásoknak aczél hajtliatatlanságú nem barátjai is csak ugyan kéntelenek lehetnek meg vallani azt, hogy az ősi alkotmány meg nem sérül azzal, ha a’ test épsége fel tartásával, annak külső köntöse újjitatik meg; — a’ KK. és RR. mostani izenete pedig ennél tovább nem terjed. — A’több okokat ki meriti maga az izenet; külömben pedig a’ szállónak Küldői azt is megparancsolván, hogy a’ nem nemesek birtokbeli tehetetlensége el töröltete'sét szorgalmaztassa a’ törvényhozás előtt; — ezt az Ország Gyűlési végzésnek rendszabásához képest is itt csak azért nem hozza elől, mivel az a’ tárgy a’ Juridicum tárgyak közölt fog fel vétetni, ’s most a’ szólló annak a’ Kerületi izenetnek meg liagyatására szavaz, mellyet a’ Karok és Rendek bölcsessége szerkeztetek öszve, és a’ mellyet a’ szólló is (mint a’ KK. és RR. Kerületi Jegyzője) nemcsak híven leírt, hanem igaznak lenni hiszen is.

Esztergom Vármegye 2-dik Követje: meg mutatta Megyéje, mennyire tiszteli a’ nemzeti alkotmányt, és Úri jussokat; de még sem egyezhet meg az Előlülő vélekedésével, a’ ki azt a’ következést látszatik húzni, mintha a’ javallott törvény nem volna az ősi alkotmánnyal meg egyeztethető, mert a’ szólló meg van győződve lelkében, hogy ezen javallat az ősi alkotmánynak ellenére nincsen. A’ mi az örökösödés kérdését illeti; ő abban a’ helyezetben van, hogy Küldői az aviticitást meg tartani kívánván, azt nékie pártolni kelletik, de a’mint Trencsény Vármegye jól meg jegyzetté, nem ellenkezett az aviticitás természetével, hogy eddig is szabad volt el adni az ősi jószágot, mert voltak okok, mellyeknél fogva az örökösök azt vissza válthatták; voltak ismét esetek, p. o. a’hálá adó fiú el adta Atyáért a’ jószágát, az többé nem volt vissza váltható; és valóban, hogy a’ javallott törvény az aviticitással nem ellenkezik, mutatja a’ tapasztalás, mert noha eddig is sérthetetlen volt az aviticitás, még is volt elég elibertatio. — Hallotta a’ szólló e’ terembe elő hozatni, hogy az aviticitás a’ nemes embert le köti a’ földhöz; de ez meg nem áll, mert az aviticitás csak azt eszközli, hogy a’ nemesi rendbe mint jó, és háláadó fiákba a’ haza mint édes anya eránt tiszteletet, és szeretetet gerjeszt. — Mondatott, hogy az Egyházi, és hilrebizott jószágok veszedelmeztetnek ; erre már meg lévén felelve a’ szólló több észrevételt nem tesz. — Elő adta a’ Veszprimi Követ, hogy inkább a’ házi adó egy részé- Jegyzö Könyv V-dih Darab. 87