1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
121. ülés
SZÁZ HU ZONE GYED IK ÜLÉS. 3. Octob. 111 helyzet nem engedné, legalább nyomási dűlőkben történendő ki hasítását cl renddé; — abbeli helyes czélnak valódi elérésére leg inkább törekedett, hogy a’ telekbeli tartozmányok a’nemesi Birtoktól egészen el különöztessenek, ’s egyszersmind a’ mezei gazdálkodásbeli szorgalom felelevenitessen; már ha az illető földes Urak is a’ jobbágy telkek meg szerzésére fel hatalmaztatnának, a’ ki tűzött jótékony szándékot elérni, ’s főképp a’ telki illetőségek a’ majorsági földekkel könnyen megeshető egyesítését akadályoztatni éppen lehetetlen volna, ’s mivel a’ rendes katonaságnak tartására szánt jobbágy telkek jövedelmét, mindig evidentiában tartani szükséges , elébb vagy utóbb minden zűrzavarnak el kerülése tekintetéből a gyűlöletes Catastralis öszve írásokhoz, és felmérésekhez folyamodni kellene. 2-or Már ez előtt a szólló ki jelenté, hogy Küldői a’ telekbeli haszon vételnek szabad adás vevését anomáliának tartják, ez pedig még inkább nevekedne, ha az ostromlott ki vétel az 1-ső Törvény Czikkely 6-ik szakaszából ki töröltetne, mert a’ főidnek valóságos tulajdona most is az Urat illeti, ki egyszersmind az Úrbéri szolgálatok, és adózások rendes beszedése által a’ teleknek haszon vételében is tettleg részesül — az mondatik ugyan, hogy a’ földes Úr saját telkét meg szerezvén, mint más akárki ettől járó köz terheket is viselni köteles leend; de ha jussa támadna az illető földes Urnák a' jobbágy telket rendeltetése czéljától elvonni, akkor azt, a’ mint eredetileg nem adásvevés utján, hanem ingyen jutott a jobbágyságnak birtokába, úgy szinte az időközben tett javítások meg térítésén kivűl minden fizetés nélkül vehetné vissza; — ’s végtére 3-or tellyes öszve hangzásban van a’ fentebb érintett kivétel az Úrbéri munkálatban tett egyébb rendelésekkel, igy a’ depopulatiónak el hárítása tekintetéből az 1-ső Törvény Czikkely 10. szakaszában meg állapított leg nagyobb mennyiségen felül több jobbágy telkeknek Öszve vásárlása tilalmaztatik; a’14-ik §-ban pedig abbeli határozat foglaltatik, hogy az el hagyott telek nem az illető földes Uraság kezeinél hagyattassék, hanem addig is, mig reá jobbágy találkozik, a’ községnek, vagy akárkinek, ki azt mivelni akarja, használás végettadattasse’k által, sótt a’ 7-dik Czikkely 6-dik szakaszában még a’maradék földeknek is új Úrbéri telkek alkotására leendő alkalmaztatása parancsoltatik; — meg nem győzettetvén tehát a’ szólló az ellen fél által fel hozott okok igazsága felől, a’ jobbágy telkek meg szerezhetéséről az illető földes Urakat kirekesztetni, következőleg az Úrbéri 1-ső Czikkely 6-ik §-át a’ tegnapi napon el fogadott hozzá adással együtt minden változás nélkül maga épségében fen tartatni kéri. Bars Vármegye 1-ső Követje a’ többség ellen menni nem akarván, egyedül azt jegyzetté meg, hogy a’ maga tulajdonát a’ földes ÚT akárkitől is elveheti, ha tehát tulajdona a’ földes Urnák a jobbágy telek, ám prőbállya vegye el; mivel tehát el nem veheti, világos, hogy a’ földes Urnák valósággal nem tulajdona a’ jobbágy telek. Vas Vármegye 1-ső Követje tagadta azon állítást, hogy a’ jobbágy te ek nem tulajdona a’ földes Urnák. Az Előlülő meg jegyzetté, hogy senkinek gondolatában sem volt azt állítani, hogy a’ jobbágy telek nem tulajdona a’ földes Urnák, sőtt maga ezen Törvény Czikkely is az által, hogy az 1-ső rész 40 czimje meg állapitatott, a földes Úri tulajdon’ valóságát nyilván bizonyítja. 28*
