1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
117. ülés
10 SZÁZ TIZENHETEDIK ÜLÉS, 21. Sept í^v boldoggá, hogy önként esmérje meg azt, hogy néki is vagyon hazája,melIvet ha szükség leend nem tsak erőltetett kötelességből, hanem szíve meg gyöződése szerént védelmezni fog — ugyan azért a’ javallott Czikkelyt el válalja és itt maga helyén annál is inkább gondolja lenni, hogy ebből a’ Jobbágy nem tsak kötelességeit, hanem polgári Jussait is ki tanálhassa, meg esmérhesse. Arad Vármegye 2-dik Követje:meg ösmérte ugyan, hogy a’ nemteleneknek valamint személyeket, úgy vagyonaikat is biztosítani kelletik, mindazonáltal minthogy ez inkább a’ Törvényes munkálathoz tartozandó, itt pedig egyedül az Úrbéri viszonyokról van szó, a1 fel fogott Czikkelyt a’törvényes munkálatra kívántáéi halasztatni. Heves Vármegye 2-dik Követje : kívánna az előtte szóllot követ Társainak ékes szóllási tehetségével birni, és mostan azon diicsőségben részesülni, hogy a’ kérdés alatt lévő 8-dik Törvény Czikkelynek mind fontos, mind pedig igen szükséges voltát részéről is a’ tárgy’ méltóságához képest adathatna elő; —- de ebben mások által már meg előztetvén, ugyan azért hoszas lenni sem akarván, csak azt mondja: hogy még minekelőtte megbízói e Törvény Czikkelynek pártolására utasították volna, már akkoron önnön belső meg gyöződése által arra vezéreltetett, hogy a’ Jobbágyok’ személlyeinek, és vagyonainak biztosítását kimondó Törvény Czikkelyt, egyenesen ide az Úrbéri munkálatban valónak lenni állítsa: az ólta pedig Küldőinek is hasonló értelmű utasítását vévén, kettős kötelességének érzi az egész Törvény Czikkelyt úgy a’ mint szerkeztetve vagyon, és épen itt ezen a’ helyen pártolni. — A’ nyolczadik Törvény Czikkelynek jöv endőre való szükséges voltát még senki kétségbe nem hozta, hanem csak annak a’ Törvénykezési munkára való elhalasztása kívántatik, de ha meg gondoljuk, hogy épen az Úrbéri munka az, melly a’ Jobbágyoknak jövendőbeli jobb sorsáról rendelkezik; ha meg tekintjük, hogy ugyan ezen Úrbéri munkálatban több ollyan tárgy is fordult már elő, mellynek bővebb kijejtése a’ Törvénykezési operatumban ismét elő fog jönni; bizonnyára kiki általlátja, hogy a’ 8-dik Törvény Czikkely is, melly a Jobbágyok’ személy és vagyonbeli bátorságát csak fő vonásokban adja elő, egyenesen ide tartozik. — A’ mi az ellenvetéseket illeti: azokra már nagyobb részben meg vagyon felelve; azok közül figyelemre leg méltóbbnak látszik az : ha vallyon ezen Törvény Czikkelynek köz hírré tétele nem fog e’ a’ népben zabolátlanságot szülni; azomban valamint ezen Törvénynek czélja, hogy a’ bűn büntetlen maradjon, úgy a’ Szóllő Követ tellyességgel semmi ebből származható rósz következésektől nem tart sőtt inkább azt hiszi, hogy az eddigi bánásmódja, melly szerént az ugyan azon egyforma bűnben részes nemtelenek tüstént büntetés alá vétettek, a’ Nemesek pedig hoszas formalitások mellett sokszor az érdemlett büntetést egészlen ki is kerülték, mind egyes személyekre mind pedig az egész Hazára nézve sokkal roszabb következéseket szült: — Valamint tehát egyrészről ohajtya, hogy majdan a' Törvénykezési munkában ollyatén módok határoztassanak el, mellyek szerént sem a’ Nemes, sem pedig a’ Nemtelen ember az érdemlett büntetést ki ne kerülhesse, de még sok hoszas formalitások által sem akadályoztathassa, úgy más részről azon szent elvet, hogy senki önkényesen személyében, vagy Javaiban ne háborgottathasson, és csak a’ Törvényessen rendelt Biró által vóltakép meg helgatva, s meg ítélve büntetödhessen, a’ Jobbágyokra nézve is ki mondatni kivánnva, erősen azon hitben lévén, hogy a’ Hármas könyv 1-ső Részének 9-dik Czimjébenemlített ezen
