1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
121. ülés
SZÁZ HUSZONEGYEDIK ÜLÉS. 6. Octob. 105 okok. méllyek ezen határozásra szolgálnak, szolgálnak egyszersmind arra is, hogy az ollvas megvétel a’ földes Uraknak sem engedtessen meg. Ugyan azért a’ szólló Követ az elébbi végzéshez tovább is ragaszkodik. Vas Vármegye’1-só Követje: Bars Vármegyének indítványa kettőt foglal magában: először azt, hogy az Ország által ajánlott Contributionalis summáról a’ Kormány adjon számot. — Másodszor, hogy mivel a’ tegnapi végzés szerint világosan ki vagyon mondva, hogy a’Jobbágyi telkektől mindenkoron adó fizetódjék; nincsen többé ok arra, hogy már mostan a’ földes Uraknak is meg 11c engedtessék a’saját Jobbágyi telkek’ megvétele. Az elsőre azon megjegyzéssel, hogy a’midőn a’Status jövedelmeiről számot kivárniuk, akkor a’ Status szükségei’pótlása is könnyen tőlünk kivántathatna, csak azt mondja, hogy nem ide való, ’s arra nézve annak ideiben Küldői’ akaratját kijelenteni el nem mulatja. A' másodikra megjegyzi, hogy éppen nem váratlan előtte ezen indítvány, mert természetesen következik, hogy aT melly Megye a remanentialis földeket a’ földes Uraknál meghagyatni kívánta, annak minek utánra előbbi kívánságát el nemérte, már mostan arra kell törekedni, hogy a földes Űr a Jobbágyi telkeket megvehesse, mert csak igy tarthatja meg a* remanentialis földeket. Nem tartja ugyan a' Szólló azt, hogy azért, mivel ezen tárgy tegnapi napon nem vítattatott, ahoz már ma szóllani nem lehetne, lehet igen is szóllani, sót lehetnek ollvan környűlállások, hogy annyiszor mennyiszer (kivált az Urbarialis tárgyban) kell is szóllani, sőt a’ végzések’ változtatását is kívánni. Nem tartya továbbá azt sem, bár miként keresztellye is az ellenszóllást Ung Vármegye’ Követje, hogy a’ Nemes ember fizet adót, nem fizet a’Nemes ember adót, hanem a Jobbágyi telkek között, bár akárki által birattassék, nem lévén különbség, azokkal járnak a’terhek. De még azt sem tartya, hogy mindegy légyen kimondani azt: a’ Nemes fizet adót, vagy a’ Jobbágyi telkektől fizettetik az adó, mert ha az első állana, akkor egyenesen a’ Nemesi Cardinalis Praerogativa sértetnék; ha pedig a’második mondatik ki, tudni illik az, hogy a’Jobbágy telkektől fizettetik az adó, akkor egyenesen a' Törvény’ világos rendelésének, és az igazságnak tétetődik elég. Megmutatta a Szólló már tegnap azt, megmutatta mai napon Sopron Vármegye Követje is, hogy az 1825-dik esztendöbéli Ország Gyűlésen a' 8-dik Articulushan elfogadott conscriptionalis ideának egyenes tartalma szerint a’ portalis Conscriptio alkalmával minden Jobbágyi és Zselléri telkeket részszerint felírni, részszerint fel— jegyezni azért kell, mivel objectum Connumerationis, et rectificationis Portarum, clavim repaltiendae Contributionis efficientium constituunt“ az az mivel azoktól adónak fizetődni kell; míglen tehát ellenkező törvényes rendelés, a mellyhez kétség kívül a’ Fő Rendeknek hozzájárulása , és a’ Királynak helybenhagyása szükséges, nem tétetik , addig a’ fellyebbinek tellyes az ereje. Azonban igen is helyesnek tartya a Karoknak abbeli végzését, melly szerint a' földes Úrnak meg nem engedtetik, hogy tulajdon Jobbágyának telekjét megvásárolhassa; — helyes ezen rendelés azon okból, mellyet már Pozsony Vármegye’ Követje megérintett, tudni illiik, hogy ha a’ földes Úrnak megengedtetik a Jobbágynak telke’ megvásárlása, akkoron a iemanentialis földek a’ Contributionalis fundustól elvonattatnának, mert ugyan is ha a földes Űr és a’ Jobbágy egy személyben concentraltatik, minekutánna ezek közül eg\ike, vagy másika tehetne Urbarialis panaszt, természetesen következik, hog> nem fog lenni panasz, és így a’remanentialis földek az Uraság’ birtokába esnek. De ezen kívül is helyes ezen rendelés, mert minekutánna magok a Karok és Rendek már Jegyxb Könyv. V-o'ik Darnb. ^
