1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

121. ülés

SZÁZ HUSZONEGYEDIK ÜLÉS. 8. Octob.103

a' Jobbágy telkeket a* köz terhek’ elválalása kötelességével? ezen kérdés az Országos Küldöttség 7-dik, a‘ Kerületi Ülések’ 6-dik szakaszában úgy vagyon elrendelve, hogy nem veheti. Ue ezen tárgy már az Országgyűlésén is a’ KK. által, úgv a’ mint azon szakaszokba foglalva van, elválaltatott, Fo Rendi megegyezést nyerte, és így azt Országos egyesület, és közös elhatározás alapította. Ezekből tehát nyilvánságosan foly, hogy a' Hars Vármegyei Követ’ indítványa most ezen alkalommal a’ Tanácskozásnak érdeme nem lehet, és pedig annyival inkább sem, mivel Komárom Vármegye’ Követjének előadása szerint a’ Hármas Törvénykönyv’ 1-só R. 0-dik C’zímjével, és az 1741: 8-dik TörvénV-Czikkellyel ellenkezésbe jönne annyiból is, mert tulajdonos lévén a’ földes Ur, a maga határában a maga tulajdonát kéntelcn volna megvenni. Nem egyezhetvén az Ugocsai Követ’ azon állításával, hogy a földes Ur a’ Jobbágy telkeknek megengedett szabad adása vevése által már tulajdonosi jussát elvesztette; mert fen van tartva a’ Hármas Törvénykönyv’ 1-ső Rész’ 40-dik Czímje, fen van tartva továbbá a’ magvaszakadási Jus, de ezen Úrbéri tárgyban a’

4-dik Törvény-Czikkelyben, mellyben a Fő Rendek is megegyeztek, és így Országgyűlési elhatározás, ki van mondva világosan a' földes Urnák tulajdona; utasításának tehát akkor tesz eleget, hogy ha először ismételve kimondja, hogy a’ földes Ur Jobbágy telkeket nem vehet; másodszor pedig az Országos elhatározásból úgy nyugtatja meg magát, hogy ezen kitűzött állítás, és indítvány ide nem tartozandó.

Szabolcs Vármegye’ 2-dik Követje, Hars Vármegye’ indítványát a’ maga idejében szinte pártolni fogja; a’ második részére nézve pedig kijelentette, hogy ezen Törvényt Küldőinek csak vérző szívvel viheti haza; nem is látja, miért a’földes Úr meg ne vehesse a’ Jobbágy telket; a’ midőn azt a’ Compossessor társa megveheti; nein is fog az által á kilencz millió lakos elpusztúlni, mert á földes Ur sein vehet több telkeket öszve, mint más Compossessor társa, de nem látja azt sem, hogy megváltozván már á környülállások, miért ne lehetne azon határozást, hogy á földes Ur a Jobbágya telkét meg ne vehesse, elenyésztetni, midőn á visszaléphetés’ jussa’ fentartása mellett nem csak most, de az egész rendszeres munkálatok’ pertractatiója alatt, még tiz esztendő múlva is lehet ez eránt indítványt tenni; nem látván tehát a’ szólló Követ á Constitutióra semmi veszedelmet abból, ha á földes Úr Jobbágy telket vesz, azt megengedtetni kívánja.

Ung Vármegye’ Követje (Bernáth), Bars Vármegye' Követje’ indítványának első részét sem itt most, sem máshol, és soha nem fogja pártolni, mert azon indítvány nem mást mint adózó népnek újabb terheltetését foglalja; ugyan is öszve vagyon kötve a meg vesztegetés Systemával, melly Systema mellett, hogy czélját elérje a’ Kormány, temérdek soramát kéntelen költeni, és ezen költség végre is az adózó nép’ nyakába háromlik, midőn most a’ divatban lévő alkudozás’ System áj a mellett egy két sine cura-val be éri. A’ mi pedig Bars Vármegye' Követje’ indítványának második részét illeti: már tegnap megpendítette a’ Szólló, hogy azou határozás, hogy a’ Jobbágy telket vevő Nemesség is tartozzék a’ meghatározandó terheket viselni, nem csak a’ századok, de csak a’ napok’ helybehagyásának bélyegét sem fogja viselni, és ime’jövendölése bétellyesedett; — azt mondta ugyan Soprony Vármegyének Követje, hogy ez már 1825. esztendőben Conclusummá vált; de a’ Szólló ellenkezőt tart, és azt mondja, hogy ez iránt Conclusum nem volt, és igy egyik állítván, a’ másik tagadván, megszűnik az argumentum, ez rövid Arithmetica. — Mondatott, hogy tegnap senki sem szólt arról, hogy a’ Nemesség adót fizes\