1832-1836 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
102. ülés
83 SZÁZKETTÓDIK ÉLÉS. 4. Sept. ezekre nézve is kiadatván, az exequens Magistratualisok ismét ki mentek a’ Helységekbe , úg) vitték be az Urbáriumot; annak következésébe úgy vélekedett, hogy ha állana Soprony Vármegyének kívánsága, mittd azon Resolutiók, mellyek az Urbárium behozatala alkalmával ki adattak, el dőlnének, e pedig azon kívül, boiry sok Zavarokra szolgáltatna alkalmat magára az adózó népre is káros volna , mert az Urbárium bé hozása előtt olly Contractusok is voltak, mellyek az Úrbéri rendeléseknél keményebb tractatumot foglalván, akkoron Resolutiók által me" szűntettek, és az Urbarialis tractamentumra reducáltattak; már a’ Sopronyi javallat szerént Jusa támadna a’ Földes Urnák, amaz elébbi terhes Contractus metrállapítása’ követelésére; a’ mi pedig Kecskemét Városát illeti: (bátor arról inkább Pest Vármegye’ Követje adhattna bővebb fel világosításf) azt állítja, hogy tudtára az sem eshet ezen Categóriába; egyébaránt pedig, hogy valamelly helyen az Urbárium béhozatala meg próbálva nem lett volna, nem tudja, mert a’ Kormány három egész esztendeig mindig azon dolgozott, hogy a’ kilencz kérdő pontok minden Helységbe előterjesztessenek; minthogy tehát a’ Sopronyi javallat több zavarokra adna alkalmat, és az adózónak is kárára volna, annak el fogadásához vélekedésével nem járulhat. Pest Vármegye’ 1-ső Követje: Azon fel vilagosítást adta, hogy Ketskeinét Városa magát már úgy biztosította, hogy akár miilyen rendelés tétetik az Úrbéri tárgyban káros következésektől semmi esetben sem tarthat. — Rács Vármegye’ 2-ik Követje a’ fel olvasott Törvény javallat’ rendelése alá csupán az örökös Contraetusokat kívánván érteni, az antiqui szót pro perennati declarati szavakkal fel váltani javallottá. Szabolcs Vármegye’ 2-ik Követje: Küldői semmi nénní örökös el idegenítések nek kedvellői nem lévén — ’s azoknak vissza szerezhetése a’maradéknak a’Törvény' által fel hagyattatván, az Urbarialis telkeken fekvő terhek iránt kötött mindennémíí egy ességeket, mellyeket mint elidegenítéseket tekintenek, meg semmisíthetöknek kivánnyák tekintetni, a’ nemteleneknek is egyedül zálogos kötésekre kívánnak engedőimet adni — ’s illyen tekénteteknél fogva a’§ kihagyására szavazót. Pozson Vármegye’ 1-ső Követje : Minekulánna a’ 3-ik §-ba azt olvassa, hogy azon szerződések is, mellyek az Úrbéri rendbeszedés alkalmával a’ Földes Ur akaratja, és Uraság ellenmondása ellen örökösöknek állapítottak, a’ Törvény útján felbontatódhatnak ,— Tolna Vármegye indítványát igen helyesnek ösméri • annyival is inkább, hogy alig találkoznak Hazánkbanollyatén szerződések, a’mellvekhez a’szokáshoz képest a’Földes Urak’ Ügyvédjei által, hamás okból nem, — már a’vélt kötelesség’ teljesítésének tekéntetéből óvások nem függesztetnének; ha tehát ezek mind fel bonthatók leendenek, úgy valójában az 1-ső §. ezélzása el nem fog éretődui; — ugyan azért az 1-sö §-ban a’ szokásbeli gyakorlatot meg említetni kívánja. Meg jegyzetté erre Az Klőlülő: Hogy az 1-ső §. az ollyan Contractusokra referálja magát, mellyek az Urbárium bé hozatala előtt köttettek, a’ 3-ik pedig azokról rendelkezik, a’ mellyek az Úrbéri rendbeszedés alkalmával vagy7 annak következésébe resolutiók által örökösöknek jelentettek ki; az utolsó neműekről tehát csak a’ 3-ik §-ba lehet értekezni, mert azok a’ jelen §-ba lévőkkel semmi egybe köttetésije nincsenek. Somogy Vármegye’ 2-ik Követje nem veszi kétségbe: el járta é az egész Hazának minden részeit a’ kilencz kérdő pont; de bátor állítani, hogy vannak Hely-21 *
