1832-1836 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
113. ülés
alá vétetnének, megtörténhetne, hogy a' most felállított elvek szerint egy ház hely után nyolcz hohl legellö adatna, ekkor pedig a .Jobbágyság kárositatna; az illyes rendbeszedett határokat tehát új rendbeszedés alá venni, minthogy egyességenépültek, nein lehet: más tekintet van ott, a' hol a rendbeszedéskor a' legelló elkülönözése meg nem történt, ott mivel semmi egyezés nem volt, és a’ per’ útján menvén a’ dolo" a' Helytartó Tanács' kiadott resolutiójábau némellykor a' földes Úrnak, máskor ismét a’ Jobbágynak kedvezett, az illyes esetekben maga is úgy véli, hogy ha a’ földes Úr, vagy a Jobbágyság’ nagyobb része az ujjabbi rendbeszedést kívánni fogja, azt ott meg kell engedni. Az Elölülő: Ha ezen kifejezés alatt azon regulatiókat értik a’ Karok, és Rendek, mellyek a’Jobbágyi állományok, és legelő elkúlönözésével tétetődtek, úgy azt világosabban kell kifejezni, mert az illyes helyeken többnyire egyesség által hajtatván végre a regulatiók, a földes Úr ajánlásokat tett, mint Makón Csanád A ármegyében, más helyeken pedig Resolutiók által nagyobb mennyiségű legelő rendeltetett kiadatni; igy történt Mindszenten Csongrád Vármegyében, a' hol huszonöt, harmincz holdjával méretett ki a legelő egy ház hely után, már ha bővebben ki nem magyaráztatik a’Karok’, és Rendek' kívánsága, ezeket új regulatió alá veszik, és azon kifejezés mellett: nonnae, et principiis lege hac stabilitis, azon maximumot fogják érteni, melly most itt meghalároztatott, és mind azt, a' mit a’ Jobbágyság azon felül bir, el fogja veszteni, hogy tehát a' Jobbágyságra nézve minden káros következéseknek még a’ lehetősége is elzárattassou, világosan kifejeztetni szükségesnek vélte, hogy a’ hol a’ Jobbágyi állományok’, és legelő’ elkúlönözésével történt a regulatió, azt többé felbontani ne lehessen. Baranya Vármegye’ 1-ső Követje a' felhozott szakaszban semmi homályt, semmi ollyast nem látott, a’ mi bővebb világosítást kívánna, mert ha az egész §-ust együtt véve tekénti, abból nyilván kisül a' Karoknak, és Rendeknek azon kívánsága, hogy a' hol a’ Rendbeszedés egyességen alapúit, és a telekbeli állományok elkülönöztettek, ott többé a rendbeszedésnek helye ne légyen, következve az újabb rendbeszedésnek, a hol ez egyezés által hajtatott végre, csak ott légyen helye, hol a’ telki állományoknak elkülönözése egyszersmind meg nem történt , és ott is a’ C) szerint egyedül az elkülönözés’ tekintetéből, a nélkül, hogy az elébbi rendbeszedés szerint megállapított Jobbágyi illetőség fogyasztathatnék, sót azon C) szerint köteles a' földes Úr a Jobbágy’ illetőségét mind mennyiségére, mind minémúségére nézve tökélletesen annyit érőben kihasítani; ezen szakaszban foglaltazon kifejezés tehát: „A Törvény' szabályai, ’s elvei“ nem teszi azt, hogy a' mit a’ földes Ir Jobbágyainak a' rendbeszedés’ alkalmával egyezés mellett talán felesleg adott, azt most elszedhesse. Gömör Vármegye’ 1-ső Követje: Midőn ezen §-us készült, a’ volt a Karok' , és Rendek' kívánsága, hogy a'hol már egyszer az öszvesítés, és elkülönözés megtörtént, ott többé új rendbeszedésnek helye ne légyen, ellenben, av hol a' Jobbágyi illetmények, és legelő elkülönözve nincsenek, ott a’rendbeszedés újabban is megtörténhessen, minthogy tehát a’ principium alatt az öszvesítés, és elkülönözés értetik, könnyen kétség támadhatna, ha vallyon a’ norma alatt nem a’ mennyiség, és minéműség értetik é, és így ezen §-us’ értelmét könnyen oda lehetne magyarázni, hogy a’ földes Úr mind azt, a’ mit a már megtett rendbeszedés által a’ most megállapított mennyiségen felül netalán felesleg adott, visszaveheti, nagyobb világosság’ okáért ezen kifejezést: „nem tekintvén a' mennyiséged béiktatni javallottá; kijelent- J egy zó Könyv. IV-dik Darab. 98 SZÁZ TIZENHARMADIK ÜLÉS. 17. Sept. 3«)
