1832-1836 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
109. ülés
271 SZJZ KILENCZEDIK ÜLÉS. 12. Sept. Baranya Vármegye 2-ik Követja Küldői Kívánságához képpest a’ Somogyi indítványt pártolván imigy elmélkedett: az. érintett javallatra néz. ve a’ lehet a’ kérdés, vallyon nem árt é az a’ nemzeti alkotmánynak ? a’ szólít» azt gondolja hogy nem, mert árra nézve semmi sem lehet ártalmas a’ mi a’ jó rendet, és az igazság kiszolgáltatását előmozdítja, másik kérdés vallyon azinditványha foglalt rendelet szükséges vagy legalább hasznos e? ó azt. hiszi hogy igen is hasznos, sott szükséges is, mert ha a' politia ellen levő kissebb vétségek üdéjében el nem intézteinek, azokat rendesen nagyobbak szokták követni, de hasznos azért is, mert minden apróbb meg károsítás, vagy peres tárgyba az Urasághoz, avagy a’ Vármegye Tisztjéhez, a’ kik gyakorta nagyobb távolságra laknak, folyamodni a’feleknek nagyobb fáradságokba, üdö vesztésekbe, ’s költségekbe kerül, a’javallott Békebirák pedig helybe lévén, azok előtt maga igazságát, minden fárodozás nélkül könnyen el érheti, a’ lehet még tehát egyedül a’ kérdés: valljon arra válók e’a’helybeli Bírák 4 hogy illyeseket elitélhessenek? de el enyészik ezen kérdés is, ha tekintetbe vétetik, hogy az illjes tettek inkább a’ természet, törvénye, mint a' polgári törvények elten való vétségek, a’ mellyekct minden méllyebb törvény tudomány nélkül el lebet ítélni, következve azt a’ Iíelységbeli Elöljáróság is elítélheti; ezeknek következéseben küldői kívánságát abba határozta, hogy minden apróbb tárgyak először a' Helybeli Bírái által ítéltessenek el, és csak akkor tezjesztessenek az Úri szék elejébe midón már a’ Helybeli Bírák előtt, megfordulván, ’s ál falok elítéltetvén az Ítéletbe valamellyik fél meg nem nyugszik. Nográd Vármegye 1-ső Követje előre is kijelentette, hogy Küldői az Úri székeket egy általlyán fogva eltörleni, ’s a’ helyett a’Hely beli Bíróságot fel állítani, és oily formán meg hatalmazni kivánny ák, hogy az adózóknak minden némü perei azáltal Ítéltessenek meg, és csupán akkor, midőn a’ felek meg nem nyugszonak, mehessenek a' Törvény1 szék elejébe. Küldőinek ezen kívánságát okokkal támogatni feleslegesnek látta, mert annak hasznos következéseit azon kívül hogy a’ tisztviselő menekedni fogaz apróbb bajoktól, mntatya még az is , hogy azon Bíróság mind olly személyekből íog állani, kiket az adózó nép maga választ, és igy azok bíráskodásán, és Ítéletén inkább meg fog nyugodni, ezt tehát itt meg állapitatni, a’ belső elrendelését pedig a’Törvény es munkálatra halasztani javalván további észrevételeinek ottan leendő elő adását fent tartotta. — Szala Vármegye 2-ik Követje aJ Somogyi indítvány Következésében szinte kijelentette, hogy küldői is a’ Kártételek elhárítása tekintetében czélarányos intézeteket eszközöltetni kívánván, erre nézve a’maga helyén elő fogja adni észrevételeit: — Továbbá a’ békesség eszközlése egy lévén a’ Bírói kötelességnek legszebbike, a’Békebirák felállítására nézve a’ Princípiumot mindjárt itt ki mondatni, azon Bíróság elrendelését azomba a’ Törvényes munkálatra halasztani kívánta,— egyébberánt a’ felsőbb rendelések telly esi tese eránt megjegyzette, hogy ha mindjárt Törvény által ki nem mondatik is aza’Iíelység elöljáróinak telly es kötelessége, kimondani azomba nem rósz, azért a’Somogyi Követ kívánsága tellyesitését nem ellenzetté. Tolna Vármegye 2-ik Követje mind a’ köz érdek, mind az egyeseknek jóllétére nézve pártollya Somogy Vármegye indítványát, és e’ helyen kívánja 68 *
