1832-1836 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
79. ülés
48 UH T VBAKU EN TZ ED IK ÜLÉS. «I vei mind az ő mind Küldőinek lörekedése oda czéloz, hogy a3 kereskedés fel állítandó elvei szabadok és liberálisok légyenek; arra reá nem álhat, hogy e' helyen a’ palin’ a főzése és igy az azzai való kereskedés megszorító elvekre alapíttasson, és a tulajdonos tulajdona használásában korlátoztasson; mert lassanként hasonló illiberalis kereskedésbeli elvek elfogadtatván, félni lehet, hogy végtére az egész kereskedés rendszere igen meg szorított lészen. Tartanak ugyan sokan attól hogy a’ gabona kiégetése könnyen éhséget szülhet, azomban ugyan azok nem ügyelnek arra, hogy a’ mint egy részről aJ pálvinka főzés fogyasztja a’ gabona mennyiségét: úgy más részről a’ gyarapítóit marha hizlalás által nevezetesen neveli a’ trágyának készítését és ezzel a’ gabonának termesztését: a’ minek Norvégia nyilvánságos példája. Nem a’ meg szorításokban, nem a’ köz rendelésekben kell a’ szorgalomnak ’s induslriának kútiéjét keresni, de a’ tulajdon megadásában és a’monopóliumok el törlésében. Ha a3 tulajdon a’ parasztnak meg adódik, és ez által sorsa tellves biztosságba helyheztetik, nem kell akkor többé a’ törvényhozásnak aggódni» lesz gabona éá minden termesztmény elegendő számmal. — Végre a’ Jus Dominale kifejezését sem látja a’ Szólló a’ maga helyén, mert még eddig egy törvény sem adta által kirekesztőleg a’ pálinka kifozése igazát a’ földes Urnák , sott mind a’ gabona mind az egyébb termesztmények a’ Jobbágyságnak is telyes tulajdoni. HorvátOrszág 2-ik Követje: a’ pálinka égetés Horvát Országba a3 Regálék közzé soha sem számíttatott, de az élelemre szólgáló termesztményeknek kiégetése többször a’ környűlállásokhoz képpest eltiltatott; annál fogva meg álhat az Országos Küldöttség szerkeztetése, olly értelemben mindazonáltal, hogy a’ Kazántól tsak a’ tulajdonos fizessen. Borsod Vármegyének 2-ik Követje: égy fejezé ki magát, hogy minekelőttea’kérdés alatt lévő tárgyra, terjeszkedne ki; szükségesnek lát egy környűlállást meg említeni. Ugyan is a’ most alkotás alatt lévő Törvényből azt látja, hogy bort és Pálinkát apró mértékben ki méregetni a’ Parasztoknak ezután se lészen szabad — nints az ellen semmi ellenvetése aJ Szólló Követnek; mert arra, hogy aJ bor és Pálinka mérésre szabadság adódjon a’ Jobbágyoknak Küldőitől se nyert semmi hatalmat. — De mit csinál az Ország azokkal az Italokkal, mellyek nem voltak feltalálva még akkor, mikor Verbőczy a’ Tripartitumot; Js ebben az 1-ső Rész 9-ik czímjét írta; illyen p. o. a’ Kávé, és az ezzel testvéres italok nemei. A’ Szólló Követ tud ollyan esetet, hol az Uraság a Kávé ital árulását is Úri különös Jusnak állítván; azt eltiltotta, ’s csak Taxa fizetés mellett kívánta még Úri földön lakozó Nemes embernek is megengedni. Ha e’ tárgyban is nem tetszik a’ Diaetának, különös és világos rendszabást tenni, legalább égy hiszi, hogy a’ Kávé, Js egyébb olly nemű italok árélására fog igaz maradni az, a’ mit a' mostani Diaeta alatt olly sokszor hallott; hogy t. i. „quod lex non prohibet, permittit.“ — A’ mi magát a’ tárgyat illeti, aJ Szólló bővet étasítása előtt, még azok a’határok is szűkek, mellyeket a’ Barsi és Sopronyi Követek akarnak ki mérni, — Js azok az erősségek , mellyeket az ellenkező Felek hoztanak fel, éppennem állanak. — Nem áll ugyan is az, a’ mit a’ Liptó Vármegyei Követ mondott: hogy t. i. ha minden Jobbágynak Js mindenből szabad lesz Pálinkát főzni, majd sok Pálinka, és igy sok részeg emberiéven, az erköltstelenség nevekedni fog. — Lycurgus is azt tartván , hogy a’ Spártaiak meg ne
