1832-1836 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
79. ülés
V HETrENKlLENCZEDIK ÜLÉS. 09 nemezen egy, de más több számtalan módokon gyengíthetik, tígy más restről nem lehet tagadni, hogy ha az Országbelieket nem kis áldozattal jó es óltsó borral tartják, valódi érdemeket tesznek a’Hazának, és éppen ezzel érdemessé teszik magokat a’ nyert Királyi adományra. A’ mi pedig a’ 2-dik ellenvetést nézi, nem kell gondoskodni azon Helységekről, mellyek határaikban ollyan bort. termesztenek^ mellynek italára a’ mint a’ példa beszéd tartja, három ember szükséges1 egyik a’ ki isza , kettő a’ ki az ivót tartja : mert az illyen Helységek bizonyossan addig idegen bort bé nem eresztenek, még a’magokét el nem fogyasztják; de egyébberánt is méltán lehet kérdeni, mit nyernek ezen Helységek rósz borok mellett, midón az rosszasága miatt az idegeneknek nem kellvén, a’ pénz csak a* Helység kebelébe circulál; nem de nem sokkal hasznossabb lenne e’, ha éppen az illyen Helységek szorgalmakat és iparjokat, más hasznosabb termesztményekre fordítanák. Végre már előbbi kijelentésében megérintette a’ szólló, hogy az ittzénkénti bé hozás tilalma olly elvet foglal magában, melly a’ földes Urnák nem hasznos, a’ jobbágynak pedig felette káros; ennek folytában tehát, csak arra az egyre teszi figyelmetessé a’ Karokat és Rendeket, hogy a’ tilalom által egyedül csak a' szegényebb sorsú adózók szenvednének , mert a’ nagyobb mennyiségben való bé vitel meg lévén engedve, a’ tehetössebbnek úgy is módjában áll földes Urát kijáttzani. Buda Várossá 2-dik Követje : Követ Társa törvényhatóságának vélekedését márkifejtvén, csak arra szorítja kijelentését, hogy ámbátor Buda Várossá majd nem kirekesztőig a’ borból él, még is annak keblébe az idegen bor be vitele is minden korlátolás, minden fizetés nélkül meg van engedve. Zólyom Vármegye’ 1-ső Követje nem akar az okok magyarázatába belé ereszkedni, azt mindazonáltal el nem halgathatja, hogy lia monopóliumnak kell lenni, akkor elegendő korlátolásokat ki gondolni nem lehet; ennél fogva tehát elfogadná a’Kerületi javallatot; de ebben is öszveütköíéseket talál, mert ki fogja meg bírálni, hogy mellyik beteg szorult idegen borra, és ügy inkább óhajtaná, hogy a’ bor be vitel tökélletessen felszabadítódjon. Szerem Vármegye’ 2-dik Követje az Országos Küldöttség szerkeztetekébe elegendő kedvezéseket látván, ahoz ragaszkodik. Veszprém Vármegye’ 2-dik Követje ámbátor utasítása az Országos Küldöttség szerkeztetekére szóll; mivel mindazonáltal egy Nemzetnek nagy lelkűnek kell lenni, de attól is lehet tartani, hogy a’ földes Urak sorsa, még a’ Kerületi javallatnál is roszabbá válhat, erre jelenti ki magát. Egyébberánt pedig nem titkolhatja, hogy Baranya Vármegye előadása nagy bényomást tett benne t. i. hogy a’ Városok korlátolják a’ bor kereskedést; ámbátor éppen ezeknek mint pallérozottabbaknak ellenkezőre kellene iparkodni; ebez képest tehát kívánja, hogy e’ helyen a’ Városokról is határoztasson. Igaz ugyan hogy ezen tárgy tér* mészete szerint, inkább a’ Kereskedési Rendszeres munkálatra tartozik; minthogy azomban ennek felvétele olly hátra vettetett, a’ világtörténeteiről pedig 24 óráig sem lehet jót állani , szükségesnek véli, hogy nem lévén reménység a’ kereskedési munkálat felvételére ez Ország Gyűlésén, az érintett kérdés tanácskozás alá vétessen, és eldöntessen. Az Elölülő Veszprém Vármegye Követje indítványára rövideden azt viszonyozza, hogy ön magának megfelelt, minthogy tagadhatatlan, hogy a’ bor 10 *
