1832-1836 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
79. ülés
I Ol // E TV E N KI LEN C Z ED IK V LÉS. ill tsak az a’ felelethogy ez viszsza élés, és nem szokás, a’ vlszszaéle'st pedig nem pártolni , de élt örülni kell. Kivánjatehát hogy az ittzénként való bevitel ön szükségére egy átaljában, minden fizete's nélkül, nem tsak a’ borra, de a’ Pálinkára nézve is megengedtessen. Vas Vármegye 2-dik Követje: Küldői ugyan különös figyelemmel vannak a’ tulajdon fenntartására, úgy mind azon által, hogy az adózó Nép könnyebbitéseVe es sorsa javítására ügycltessen, annál fogva megengedtetni kívánja, hogy a’ Jobbágynak kissebb mértékben es tulajdon szükségére, a’ bornak bevitele szabad legyen. Szathmár Vármegye 1-ső Követje: annyiszor említtetett e's annyi okokkal támogat látott a’ tulajdon igaza. 11a ez áll a’ föld birtokára, a’ Kortsmáltatás Jussára és egyebekre ne'zve, a’ minthogy állaui is kell, kitagadhatja, hogy a’ Pa1 •asztnak is véres verejtékkel szerzett pénze, tellyes tulajdona. Már pedjgkcrdi a’ Szól ló, ha a' szegény Adózónak idegen bort be hozni nem szabad, de kéntélén pénzét földes Ura boráért adni, és így az Uraság erszényébe viszsza fizetni, vallyon pénzét is lehet e’ tulajdonának tartani? A’ Föld tulajdonából a’ Paraszt egészen ki van zárva, mert az az Úré, nem marad tehát egyébb a’ mit mint tulajdont megszerezhet, mint a’ pénz, következésképen az azzal való tökéletes szabad élést egész kiterjedésében meg kell adni a’Parasztnak. Mellynél fogva, hogy annak sorsa az Egyiptomi rabszolgaságnál roszszabbá ne váljon, a’ Barsi, Soproni, és több Követekkel kezet fogva a’ tellyes szabad be vitelre szavazik. Temes Vármegye 2-dik Követje szinte abban az értelemben vau és pedig a’ Pálinkára nézve is, minthogy utasítása azt tartja, hogy adódjon a’Jobbágynak, a’ mit adni lehet. De nem is látja okát, miért tétessen külömbséga’ bor és a’ többi termesztmények közt,fókép’ ha arra tekéntetik , hogy az ebbéli megszorítás a1 valódi jó bor termesztésének leg nagyobb akadálya. Torontói Vármegye 2-dik Követje: nem tagadhatja, hogy az emberi igazakból sok szép elmélkedések adattak eló ; ezeknek fejtegetésébe azomban belé botsájtkozni nem szándéka, mert a’ Természettörvényét meg határozzák a’ Polgári Törvények, és itt úgy állunk mint Törvényhozók, kiknek kötelessége mindenkinek igazát védni és pártolni, a’ mi bizonyosan nem történne, ha a* Földes Úri igazak megszorittatínának; és ámbátor egy résztől tagadni nem lehet, hogy a’ Kortsmáltatásról alkotott Törvények a’ kérdéses megszorításról nem szófiának; más részről azonban az is bizonyos, hogy a’ gyakorlás ellenkezőre utal; minthogy pedig épen a’ gyakorlás a’Törvények legigazságosabb magyarázatja, ragaszkodik az Országos Küldötse'g szerkeztetekéhez. Csanád Vármegye 1-ső Követje a’ kérdés alatt lévő tárgynak sokkal nagyobb a’ köz érdeke mintsem első tekéntetre látszik; mert nagy az Országban Kortsmáknak száma, de számosak a’ viszsza élések is, hogy tehát ezek gátoltassanak és eltörüli essenek , a’ már számosán elő adott okokra is figyelmezve, kívánja a’ bevitelt minden akadály és korlátolás nélkül megengedtetni. Buda Városa Követje: a’Nemzeti iparkodás tekéntetéből indulván ki; minthogy Hazánkban nem tsak több 100 ezerek élnek a’bor miveltetésből, de egyszersmind a’ bor épen az a’ termesztmény, melly mind belső, mind külső Kereskedésünkre nézve, főkép ha a* Duna egészen a’ kifolyásáig meg szabadul
