1832-1836 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
92. ülés
Kl L ENCZ VEN KE T T0 D / K UL ES. 327 tetemeny (ha szinte akaratja ellen történt) a’ Jobbágyságra szinte úgy miért ne terjesztessen ki? Nem foghatja meg azt is, hogy az Úrbéri Kendbeszedés miért neveztethetik ebben a’ Szakaszban kénszerítő módnak, hiszen a’ Törvény utján ment az Úrbéri ííendbeszedés eddig is, és a’ felső Dieasteriumokon is elláttattak az ollyan Perek; az ezekben hozott ítéletnek köteles végre hajtását pedig, erőszakolfatásnak nevezni nem lehet. — Továbbá azt sem láthatja által a’ Szólló, hogy a’Változtatás a’ Földes Urra nézve, más valamelly crőszakoltatással hogy, és miképpen mehetett volna véghez? mert a’ mi a’ Törvény utján megyen a’ nem erőszakoltatás; ’s a’ Felséges Urnák 4t esztendős Uralkodása ideje alatt, nem hallotta a’Szólló, hogy egy, vagy más Földes Urat birtokából, és szokásából ki ütve, fegyverrel, és erőszakkal kénszerítettek volna valamelly eggyességbeli, ’s engedményes pontok elfogadására. Ha hát az Országos Biztossági Szerkeztetésben meg érdekelve lévő ki üttetes és erőszakoltatás alatt, netalán 2-ik Jósef Császár idejebeli Történetek érettemének; a’ mikor a’ Földes Ur, és a’ Jobbágyság között való Egyezés pontjai gyakran fellülrül küldettetvén le nem sokat kérdezték azt, hogy elfogadja é azokat a’ Földes Ur vagy nem? hanem az 1-ső Kész Q-ik Czimjére való hivatkozásra se sok tekintet lévén, erővel is végre hajtattak a’ parancsolatok; még akkor is kérdést lehetne támasztani az eránt, hogy ha az illető Földes Ur a’ Jósef Császár halálától vagy is 43 esztendőktől ólta reá aludott baja orvoslására, már az olly régi dolgokat újra feszegetheti é? — Azonban ha ez a’ Földes Urnák meg engedtetik is mind; azt a’ szólló Követ éppen nem ellenzi, mert senki előtt se kívánja az ütat el zárni az eránt, hogy Jussai sérelmeit törvényes úton orvosolhassa. — Hanem azt kívánja, hogy a’ mi igaz, és meg engedtetik a’ Földes Urnák, legyen igaz, és engedtessen meg a’ Jobbágyoknak is, ’s e’ részben is legyen közöttök, és reájok nézve kölcsönös viszonosság (reciprocitás). — A’ minthogy a’ szólló Követ fel olvasván a’ Magyar Szerkeztetést, szóval meg mondotta, hogy minémü módosítást kívánna abban tétettni; ’s a’ módosittás annyiból állott, hogy valahol ebben a’ Szakaszban elő fordül az a’ szó, hogy Földes Ur mindenütt tétessen neki oda az, hogy vagy o’ Jobbágyság-. Végre ügy mondotta a’ szólló Követ, hogy ha ez a’ Propositiója el nem fogadtatik , úgy Soprony és Komárom Vármegyékhez álva mint sem hogy a’ Felek között kölcsönösség ne legyen, ’s a’ Törvény csak egy oldalú maradjon, az egész Szakasz ki hagyatására reá áll, annyival inkább, mert az Úrbéri V-ik Törvény’ Szakaszban úgy is meg van engedve az, hogy az ijesztéssel, és erőszakoltatással ki csikartt Szerződéseket meg lehet semmisíteni. Az Előlülő: Nem ellenzetté, hogy a’ Borsodi Követ által ki fejtett módon a’Szerkeztetésben az érdeklett viszonyosság ki fejeztessen annál inkább, mivel ez a’ Szerkeztetésnek lelkében külömben is ben vagyon foglalva. Trencsén Vármegyének 1-ső Követje: Ezen reciprocitásnak fel állításából csak az következne, hogy a’ Per a’ Paraszt részérül is szaporodna, és a* Törvénynek a’ rendesen hozott ítéletek fel bontására nézve vissza ható erőt adnánk, azért a’ Sopronyi Követ Javallatához állott, — az mondódott ugyan, hogy a’ Szokáson alapúit demarcationális linea néha a Jobbágyra nézve az Urbárium tartalmánál is sullyosabb volna, de ezen esetben úgy is szabadságába áll a’ Jobbágynak, hogy mind azon kötésektől, és szokásoktúl magát a’ szokott úton fel menthesse, és vissza léphessen, mellyel, az Úrbéri tartozásoknál ter-82*
