1832-1836 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
92. ülés
312 KILENCZVEN KETTÓDIK ÜLÉS. ha ezen meg szüntetést el nem érhetnék, 3s a3 tized továbbá is meg állapíttatna, ezen esetben annak meg rendelését kívánják, hogy tizedet a’ Jobbágy maga természetében az egész Hazában ne adjon, hanem azok mindenütt egyenlően meg állapítandó mérséklett áron , váltassanak meg. Ha pedig a3 többség még erre sem hajlana, úgy leg alább határoztasson meg itt, 3s mondattasson ki az, hogy a’ Jobbágyoknak aJ tized meg váltásában mindenek előtt elsőbbségük legyen, ’s nem csak az az elsőbbség, melly most Törvény mellett e3 részben a’ földes Uraknak competál, hanem a’ földes Urak által már ez előtt ez eránt tett akár örökös, akár ideig való szerződések is reájok ruháztassanak által; mind annak tehát, hogy a3 tárgy itten fel vétettessen, mind Committensei e* részbeli kívánságának pártolását a3 KK. és RR. figyelmében ajánlván, ha ezt meg nem nyerné, ki jelentését legitimatiója végett a3 Napló Könvvbe fel egyeztetni kéri. Liptó Vármegyének 2-dik Követje: Minthogy Küldői, kik a3 kilenczednek természetben való vételét, a3 Nemzeti szorgalom, és mezei gazdaság elő mozdítása tekintetéből is kárhoztatják, a3 tizedet sem kívánják maga épségében fen hagyatni, kötelességének tartja, olcsó meg váltása által az adózó nép jobb létének eszközlését tárgyazó Javallatnak pártolását, arra az esetre, ha a3 KK. és RR. többsége nem kívánná a’ tizednek kérdését ez úttal fel vétetni, utasításának további ki fejlését a3 Törvénykezési rendszeres Munkálatra halasztván; — a3 mi pedig Torna Vármegye Követjének Indítvánnyát illeti, azt szinte magáévá teszi a3 Szólló, mert a’ tegnapi Országos Ülésben csak az eránt támodván a’ kérdés’, vallyon szükséges e’ a’ kilenczednek meg váltására nézve kötelező, vagy egyedül tanácsoló törvénynek alkotása, a’ sty lust érdeklő, 3s a3KK« és RR. nevezetes többsége által el fogadott vezér elvei nem ellenkező’ módosításfpnég most idő utánninak lenni nem véllé; — ’s ennél fogva, mivel a3 kötendő szerződések alapjáúl pénz, vagy nap szám is szolgálhat, a3Kerületi szerkeztetésből ezen szavakat: }3akár tiszta szeműi, és szalmában kötendő bizonyos mennyiség felől“ ki hagyatni, vagy a’ meg váltásnak egyébb módjait is elő számiáltatni kérte. Bereg Vármegyének 2-dik Követje: Ha a3 KK. és RR. többsége a3 dézma fel vételét ide valónak lenni tartja, fel hozott törvények ellenére is ide való lészen az, mert a’ Törvények magyarázása, a3 tanácskozás rendjének el határozása a3 törvényhozó Testet illeti. Bihar Vármegyének 2-dik Követje: Tagadni nem lehet, hogyjaz előttünk lévő Tárgy egyedül a3 Földes Úr és adózó közt fent forgó viszonyokat rendeli el, — és ha ez Plebanusokról, más vallásbeli Papokról, belső emberekről is nem rendelkezne, a3 mit midőn nem ide valónak lenni vélt, azon okon, mivel a3 dolog természetével meg nem eggyező, azon feleket vette, itt kelletik maradni azért, hogy terheit az adózó lássa, ’s tudja, — ezeknél fogva, mint hogy a’ tized bizonnyára nem enyhülést, de terhet, még pedig felette súlyos terhet foglal magába az adózóra nézve; — kivált azon Megyébe, mellyet a’ Szállónak van szerencséje képezni; hol a3 népesség igen nagy része Protestáns lévén, idegen felekezeten lévő Papságnak tartozik adózni, ollyan Papságnak, melly az Ő lelki csendessége, és üdvössége el nyarésére se munkát, se segéd kezeket nem nyújt. Öregbíti még ezt az is, hogy szomszéd Békés Vármegye ezen
