1832-1836 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
91. ülés
KILEN CZV EN EGYEDIK ÜLÉS. 303 vetkezne az, hogy az L'ri jussok sértetlen maradnának az önkény clháritatnék a’ Jobbágynak jobb létepedig eszközöltetvén a’szorgalom nemzeti industriával együtt emeltetne. Pécsi Káptalan Követje Minekutánna ezen törvény javallatnak előszavaiban fel vagyon állítva azon igasságos principium: bogy mivel a föld a’ Földes Úrnak tulajdona, attól annak bizonyos adózások tétessenek; most már csak ezeknek minémüségéről és miképpen leendő telly esi tésckrol lehet szót tenni. — A’ kérdésben forgó kilenczed eránt eló terjesztett véleménnyck közül nem pártolhatja azt, melly annak akár kész pénzben akár természetben leendő megváltását kényszerítő törvény által javasolja: — ennek ellenére azokon kívül a’ mik mind igasságtalansága mind lehetetlensége eránt több Követek által immár előterjesztettek altaljában csak azt állítja: hogy illy rendelés által inkább a’Földes Urak jövedelme lenne biztosítva mint az adózó nép java eszközölve: mert ettől azon esztendőbe is meg kivántatnék a’ kilenczedi illet mény, mellyekben a’ természet mostohán ostztogatván adományit csak egy falat kenyérre valót sem arathat; semmit természetessebbet, semmit czélerányossabbat mind a’ Földes Úrnak, mind a’ föld mivelö jobbágynak hasznossabbat , és igy semmit igasságossabbat e’ tárgyban nem ítél mint azt, amit az Országos Kühlötségnek munkálata javallatba hozott, azt tehát részéről egész kiterjedésbe pártolja — egy azomba észre vétele mellyel azt még kedvezőbbé tenni óhajtaná — Valamint t. i. igasságosnak találja, hogy a’ Földes Úrnak az ö tulajdonától a’ földtől adózások tétessenek, úgy viszontag igazságosnak tartja, hogy a’ mi egyszer a’föld mivelő jobbágynak tulajdona lett attól semmi adóval köteles ne légyen — lllyen tulajdonnak tartja azon magot mellyet. a’ jobbágy a’földbe be vet,mert ahoz a’szokott dézsmálás utánn jutván, tökélletes tulajdoni just nyert. — Kívánná ennél fogva hogy néki a’ dézsmálás alkalmával a’ be vetett mag mindenek előtt meg, téritettne és csak az azt felező termésből tartozna meg adni a’ törvényes dézsmát. — Ezen kedvezés vélekedése szerént meg egyez a’ szoros igazsággal, ’s igy a’ Földes Úrra nézve semmi rövidség, csak az eddig divatozó dézmálás módjához képest igen csekély és szinte érezhetetlen veszteség; ellenben a’föld mivelő jobbágynak szegény sorsát tekéntve tetemes nyeresség. — Meg egyez ez továbbá ezen Ország Gyűlésének magas és nagy lelkű törekcdésével mellyel az adófizető népnek lielyczetén segíteni kíván, és végre ugyan meg felel azon köz nép várakozásának mellyet a’ Hazának atyáitól olly biztosan remén]. — Továbbá is oda nyilatkoztatja ki magát hogy az Országos Küldötség javallatját egész ki terjedésébe pártolja. Szeben Városa Követje. a’ Békési javallathoz nyilatkoztatja ki magát. Győr Városa Köv. a’ szabad egyezést és igy a’ szerkeztetést pártolja. Ung Vármegye Köv. (Bernáth) Két féle tárgyal leginkább foglalatoskodik először azon indítványai hogy a’ Kilenczed kérdése annyira magában foglalja a’ tulajdon szentségét, hogy némükép jussa sem volna a’törvényhozó testnek e felöl rendelkezni. Ila ez egyszer tilos volna, ügy benne járni nem kívánna; de ö itt nem annyira princípiumot mint petitionem principii lát, mert bár ini alaposok legyenek is a’ természet jussai, azoknak egy részéről még is a’ társaság fen allása miattié mondani kell, minthogy az Országoknak belső el rendélkezé-76 *
