1832-1836 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
88. ülés
211 ki mondatni kívánja, hogy minden, bár melly renden lévő hazafinak akár hol, s így Városokban is kereskedni, ’s boltot nyitni szabad legyen, ’s csak ezen fel tétel alatt kíván ezen Úri Justől el állani, mert csak ezen reciprocitás után reményiheti a’ köz boldogságnak, ’s jó létnek sikeres elő mozdítását, ’s a’ monopóliumok’ a’ közönségre való kártékonyságoknak meg szüntét; — egyébb iránt a’ szerkeztetésre szavaz. Maramaros Vármegye 2-dik Követje e’ pontra azt jegyzetté meg, hogy az előtte szállott Követek közzűl többen igen érdekesen mind csak azt fejtegették ki, hogy a’ tanácskozás alatt lévő tárgyak a’ földes Úri Jushoz tartoznak; azonban úgy vélekedik, hogy most nem arról kell értekezni, kinek mi Jussa van? hanem arról, hogy micsoda engedményeket lehet #s kell a’jJobbágyoknak adni, hogy a’ rajtok fekvő köz és különös terheket könnyeb_ ben el viselhessék? — Mi a’ Jussa a’ földes Úrnak, azt el határozták a’hazai törvények; az Úrbéri rendelkezésnek fő tárgya most azt elhatározni, figyelmezve az idők’ környülménnyeire és az igazságra, hogyan lehessen a’ Jobbágyokat jobb sorsba tenni? Nincs itt hát most kérdés a’ Jussokról, hanem az engedményekről. — A’ mi már a’ dolgot közelebbről érdekli, jelesen a’ vizi malmokat, ezeknek építését, szabad használását, csekély taksa mellett a’ Theresianum Urbárium is meg engedte a’ Jobbágyoknak. — A’ száraz malom, a’ mint ezt az Ung Vármegyei Követ jól ki fejtette, olly machina, a’ mellyet kinek kinek építteni, használni, hatalmában áll, mint más akár melly machinákat is; ennek építtését, szabad használását akadályozni, kivált az olly helyeken, a’hol a’ nagy hidegek miatt több hetekig a’ vizi malmok használhatatlanokká lésznek, káros következéseket vonhatna maga után, de meg akadályoztatni, nem is folyhat az Úri Jussokból. — A’ mi a’ tégla vetést illeti , minekutánna az 1807-ki 21-dik Törvény Czikkely világosan meg tiltja, hogy jövendőben házakat ’s más épületeket fából fel állítani szabad ne legyen, hanem kőből, téglából, vájogból, ’s a’ t. ugyan micsoda jussal tiltathatik el a’ Jobbágy, hogy ő téglát a’maga szükségére a’maga földjén ne vethessen és ne égettethessen, hanem azt két annyi árron vegye meg a’ földes Úrától, vagy távol lévő helyekről idő vesztéssel kéntelenítessen másoktól meg szerezni? — Ez nem egyébb, hanem veszedelmes és káros monopolium lenne. — A’ mi a’ bolt nyitást illeti: a’ közelebbi három Ország Gyűlésen a’ leg érzékenyebb ki nyilatkoztatások tétettek a’ köz tanácskozásokban az iránt, hogy valamíg a’ kereskedés a’ mostani nyomó korlátok közül fel nem szab^idíttatik, haszontalan a’ nemzeti ipar. — Ebből a’ szem pontból menve ki, ha most az adózó népnek meg nem engedtetik, a’ maga Telkén a’ szabad bolt nyitás, és akár minő eszközökkel — portékákkal való kereskedés: vallyon nem ez argumentumul szolgálni a’ földes Urak ellen annak idejében. Nékünk, monda továbbá a’ szólló Követ, a’belső kereskedést kell előbb meg állapíttani, és szabad lábra tenni, és úgy az után tovább lépni. A’ bolt szabad nyitást tehát az adózónak meg tagadni, és azt önkényes taxa alá vetni, annyit tenne, mint a’ köz czél ellen dolgozni, és a’ szabad kereskedés’ princípiumával össze ütközni. — Uly helyeztetésében a’ dolognak úgy vélekedik, hogy a’ szerkeztetésbol a’ fornix“ szót ki kell hagyni, és ennek végső el döntését a’ kereskedési munkálat felett tartandó köz tanácskozásra kell halasztani; különbénél fog záródni az NYOLCZVAN NYOLCZADIK ÜLÉS.
