1832-1836 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
78. ülés
IIETVEXNYÓLCZADJK ÜLÉS. Iá ra, ’* így a’ bor korcsmáltatás ingerül szolgáljon, a’ szorgalomnak éíesztésére, ’s a’ szőllő hegyeknek, mellyekből úgy is, a’ földes Uraság kilenczedet* tizedet, vagy hegyvámot szedni szokott, még nagyobb iparral folytatandó mivelósére, fel ruházta ngyan a’ fen érdeklett Törvény a’ többi Községeket is ezen három hónapra szorított kedvezéssel, de az 1655. 31. Czikkelynek, a’ mennyire az illető Úrbéri rendelkezések mindekkorráig foganat nélkül maradtak, maga épségében most is fen álló 3. §. azon szavai által „ubi re.ro hactenus intra eosdem etiam terminos rustici in usu educillationis non fuissent, talibus nec in posterum liberum sit educillumíf a’ fertály Esztendei bor mérésre nézve annak valóságos gyakorlását zsinór mértékül meg állapította;’s azért Küldői három hónapos Úrbéri korcsmáltatás jogát mind azon Helységeknek mellvek vele ez előtt nem éltek, jövendőre is megtagadni kívánják, e’ következendő okoknál fogva. 1- ör Már azon körül állás, hogy Megyejekben igen csekély számú Helységek gyakorolják az Úrbéri korcsmáltatásnak jussát, világosan bizonyítja, melly kevés haszon háromolhat a’felföldre, a’ bor mérésből — olly távol fekszik Megyéjek a’ bor termesztő vidékektől, hogy az új borokat karácsony hava előtt távolról be hozni lehetetlen lévén, nem marad más hátra a’Községeknek, csak hogy drága pénzen vásárlott óboroknál tetemes fogyatkozást érezni kéntelenek legyenek, és ha bár némelly népesbb Helységekben haszon bérbe adattása által némelly hasznot árasztana a’ Községre * de nem fog é haszon bérlő minden fel vígyázás mellett is, alaltomban más italokat is, mellyekhez a’ köz nép olly nagyon meg szokott, árúlgatni, ’s igy a’ földes Ur jogait csorbítani, a’ jövedelmet pedig jobbadán a’ Helység Elöljárói sokszorozott fáradságainak meg jutalmaztatása Ürügye alatt gyakrabban tartandó Gyülekezetek alkalmával, el kolténdik. — 2- or Minden engedélynek ollyannak keli lenni, hogy jótékonságat Hazánk akármelly részében lakozó Jobbágyság egyenlően érezhesse, az Urhéri korcsmáltatásnak használása pedig bor termesztő vidékekben is annyira függ helyek fekvésétől, és más körülményektől, hogv az Ország úthoz közel lévő népesebb Városba, hol nagy a’ járás, kelés, sok a’ hasztalan Zsellér ’s mester ember, nevezetes jövedelemnek kút forrását tévén, ellenben valami szögletbe el rejtett Helységbe, hol egyedül telkes gazdák laknak, kik mindnyájan szöllökkel bírnak, ’s saját boraikkal bővelkednek alig hozánd be egy néhány forintot. — Végtére 5-or Ha a’ kérdéses bor mérés felső vidékre is valóságos jótétemény, akkor az Urbárium be hozatalakor minden vele élő Helységekben illő tekintetben vétetvén, egyik mértéke volt az osztályozatnak; azon helyekben tehát, mellyek mind e’koráig nem gyakorolták, most Törvény által be hozattatván, természetesen az osztályozatnak módosítását vonánd maga után, csökkenne nevezetesenn ezáltala’ földes Úri korcsmáltatási jusnak jövedelme, melly elobbeni mennyiségben számba vétetvén, osztályok alkalmával bizonyosan nagyobb zűr zavar támadna az osztozó felek köztt, mint a Jobbágy telki állománynak olly Megyében, hol az Úrbéri rendbe szedés jobbadánn e’ mai napig végre nem hajtatott, czél irányos meg változtatása által; ha pedig a’ többször említett bor mérést Országunk felső részeire alkalmaztatva jó” téteménynek állítani nem luhet, akkor vagy káros leénd a* kecsegtetés olly A •
