1832-1836 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

84. ülés

A YÓ L CZ VAN AEG YEDIK ÜLÉS.

155

azért tehát azon indítványt, hogy minden helyen, a' hol csak valami erdő mostanában találkozik, ott ezen túl a’ Jobbágyságnak — ámbár azelőtt annak divatjában nem volt — a’ fáizás az Uraság által inegadassék, — el nem fogadhatja; hanem a’Theresianum Urbárium szerint, a’ hol ez befogadtatott, az elő szokást fenn tartattni kívánja. — Továbbá ezen fáizási jótétemény iránt hogy többféle egymástól különböző Indítványok tétettek , a’ Szólló Követ nem csodálja, mert csak ugyan igaz az, hogy minden Törvényhatóság a’ maga környűlményeihez képpest, — mellyek csak ugyan al —és felföldre, de úgy szóllván majd minden V ármegyére nézve különbözők, — tejendő rendszabásokat határozott el e' felől; melly rendszabások más Megyére, főképp pedig az Alföldiek a’ felföldiekre nem alkalmaztathatok. A’ mint tehát arra az indítványra, hogy minden helyen az erdőségnak egy része a’ Jobbágyság’ fáizására kivágattassék, — a' Báts Vármegye’ Követje által előadott tekinteteken kivííl azon oknál fogva sem állhat reá, hogy sok helyen, főképp’ a’ hol közbirtokosság és az erdőség felosztva vagyon, ki nem vihető, sőt azon káros következést szülné, hogy ezen erdőség rendetlen vágása miatt nem sokára elromlana, és ez által az illyetén rendelés az 1807-ki 21-ik Törvény Czikkelynek ellenére szolgálna, mivel az Uraságot az ollyatén erdőre való feivigv ázásra kellendő ujjabb költséggel terhelni nem lehet: — úgy szinte azon Indítványt sem fogadhatja el, hogy a’ fáizás minden Jobbágyra ölszámra kiszabattassék, mert ez is az Ország’ rendelése szerint az erdőknek fenn tartásával ellenkezik, melly azt kívánja, hogy a’ száraz és dültt fák fordíttassanak tüzelésre; nem fogadhatja továbbá el azon ókból is, mivel a’ felföldi Jobbágyoknak, a’ hol a’ téli idő nagyobb részit az esztendőnek elfoglalja, és a’ Jobbágyoknak alig enged időt a’ mezei munkák’ véghezvitelére, sőt attól sok ízben el is zárja, ezen környűlállás nem engedi, hogy a’ Jobbágyok a’ téli tüzelő fának (mellynek sem 21 szekérben, sem pedig 4 a’vagy 8 ölben is ki szabandó száma a’ nagy téli szükségnek meg nem felelne) nyári időben való készítésével foglalatoskodjanak. És mind ezen tekintetek miatt a’ Theresianum Urbárium rendelésit, melly által mind az említett 1807-ki 21-ik Czikkelynek az erdőség’fenn tartására nézve tett rendelése elérettetik, mind pedig a’Jobbágyság’ szüksége voltaképpen el láttatik, azon Megye’ részéről, mellynek képét viseli, és a’ mellyben a’ nagy erdőségekben elég hullott és száraz fa találtatik, továbbra is fenn tartani kívánja, és az Országos Kiküldöttségnek ezen szakaszba tett szerkeztetéséhez ragaszkodik.

Trencsén Várossá Követje: minthogy mind addig, inig a’ paraszt az erdőben szerte széllyel járhat, az erdőt a’ pusztítástól meg őrizni nem lehet, a’ Jobbágyok erdeje’ külön ki szakasztására voxolt.

Pest Vármegye 2-dik Követje ki jelentette, hogy a’ mennyiben Iíiildőji az öl fák‘ ki adattatását csak ott engedik meg, a’ hol eddig a’ Jobbágy fáizással birt, merta’ fáizás nem Constitutivum; arra voxol, hogy a’ Megyékre bizódjon annak el határozása, melly Helységben — hány öl fa adattasson egy Telekre?

Az Egri Káptalan Követje elő adta: hogy mind az erdők’ fenn tartása’ tekintetéből, mind azon okból, hogy ha nem Constitutivum is a’ fa, de leg alább competens beneficium, kívánja, hogy ott, a’ hol fáizás volt eddig is, a’ Jobbágy oknak az erdőbeli rész külön ki szakasztassék.

Zala Vármegye 2-dik Követje elő adta, hogy Megyéjében sok helye-30 *