1832-1836 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

84. ülés

154

NY OL CZ VA Dí NEGYEDIK ÜLÉS.

külőmböző módosítások és javallatok terjesztettek elő, hogy előre látni lehet, hogy ha ezen módosítások nem egyesitetnek, illy nyilvános öszve ütközésben,'bizonyosan az Országos Küldőltségi szerkeztetés, melly a’jobbágyokat az eddigien gyakorlott haszonvételtől tökéletesen megfosztja , fog utóbb is meg állani, ajánlja a’ szólló Követ, hogy ennek meg gátlására a’ módosítások egyikét vagy másikat fogadják el azon Követek, kik az Országos szerkeztetést módositatni kívánják : a’ szólló ezennel nyilván kijelentvén, hogy ó akármelly módosításhoz, melly az Országos javallatnál jobb, kész hozzá állani. Mellyre

Az Előlülő megjegyezte : hogy minden Követnek tökélletes szabadsága vagyon vélekedése ki jelentésére, ebben senki semmi akadályt nem szenved, ’s a’ tanácskozások folytában későbben voksolhat arra, a’ mire tetszik; —- de az Elölülőnek nem kötelessége, ’s nem is teszi, hogy felszollittsa azokat, kik szóllani nem akarnak, mert éppen ezzel szorítaná szollásbeli szabadságokat.

Temes Vármegye’ 2-dik Követje úgy vélekedett: hogy vagy hóid számra a’ telkek szerint szakasztódjon ki az erdő, vagy bizonyos számú őlfa adasson.

Thurocz Vármegye’ l-ső Követje megjegyezte: hogy több ízben hallotta már a' jobbágyságnak teendő concessiokat, ’s ezeknek megszorítását illető olly okoskodásokat, ’s úgy szólván leczkeformában öntött oktatásokat, mellyekből a’ szólló Követnek Küldőire, úgy más Megyékre is, mellyeknek képviselői utasításaik következésében a’ Theresianum Urbárium rendelkezésén túl más Megyék Követei által tett indítványokat vagy nem pártolják, vagy ellenzik, — nem csak homály, sőlt szemre hányások, 's piszkolások is hárulnak, mintha U i. azok ezért a’ jobbágyság elnyomatásán igyekeznének. Illy szemrehányó elő adásoknak nyilván ellene mondani a’ szólló Követ annyival inkább kéntelen, mennél kevésbé engedheti azt meg, hogy az említett homály Küldőire ruháztassék, ’s mennél bátrabban teheti azon állítást, hogy olly szemre hányást maga után huzó oktató okoskodások a’ törvényhozói tanácskozás méltóságához sem nem tartozandók, sem pedig nem illendők, csak azon tekintetnél fogva is, hogy minden Törvényhatóság a’ Törvényhozó tanácskozásba egjforma jussal bir, az ollyatén előadások tehát kellemetlen meg czáfolásokra nyújtanak alkalmat, és a’ tanácskozást a’ ki tűzött czéljátol, t. i. a’ rendszeres munkáktól, mellyeknek óhajtott elhatározásától az Ország lakossai tartós boldogságot várnak, nagy idő vesztéssel elvezetik Ezeknek következésében tehát a’ képviselőket felszollitva, meg kéri, hogy az ollyatén oktató előadásokkal hagyjanak fel. — A’ mi már a’ fáizás jótéleménnyét illeti, kéntelen a’szólló Követ elismerni, hogy ez ad primae necessitatis articulos tartozik, nem is hiszi, hogy ezt valaki tagadhatná, és nem is forog fenn e’ felöl a’ kérdés, hanem csak a’ felöl, ki légyen köteles ezen szükséget pótolni? — A’ szólló Követ éppen olly felföldi Megyének képviselője, a’ hol ezen szükség leghathatósabb; de mind a’mellett ott is találkoznak olly Urbarialis Helységek, mellyeknek semmi tüzelési vagy fáizási jótéteményük nincsen, azonban pedig minden tartozásokat, mellyeket más Urbarialis fáizással élő jobágyok (az ölfa készítését és behordását kivéven, melly a’ fáizástól járul) az Uraságnak megtenni kötelesek; a’ szólló Követ tehát a’ Theresianum Urbárium és annak alapjai értelmében a’ fáizás jótéleménnyét a’ jobbágyi telek állománnyához, úgyT, mint integráns részt, tartozandónak nem tartja, mivel ez csak a’ Classificatió alkalmával, úgy mint az Uraság részéről tett engedményes megadás, vétetett tekintetbe,