1832-1836 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
84. ülés
NYOICZVAN NEGYEDIK ÜLÉS. 151 Bats \ árra egye’ 2-ik Kövctje is az Országos'Szerkeztetést fogadta el, fncrt nintsen Bars \ ármegye' Követje'vel egy vélekedésben, hogy így elpusztulnak az erdők, mivel csak szaraz es dültt fákról vagyon itt a’ szó. Nem állhat Somogy \ armegye Követje javallatára is, mért Küldőji a’ Jobbágynak tulajdonosságot adni még nem akarnak, ügy bizonyos Ölfa mennyiségre sem, mert Megyéjében kevés lévén az erdő, ezt az ottani Földes Urak nem telyesíthetnék. Győr ő ármegye’ 1-So Követje előadta, hogy nints roszszabb, mint a’ birtoknak közössége; kívánná tehát a' mennyiséget itt meghatároztattni. Azon elvek, mellyek a’ legelő’ kiszakasztására szolgáltak, itt is alkalmaztathatok. Elfogadja tehát Somogy Vármegye’ Követje’javallatát. Forontál \ ármegye’ 2-ik Követje vélekedése az volt., hogy a’ tulajdoni igazaknak fenntartása nem csekélyebb figyelmet érdemel, mint az Adózónak jobb sorsáról való gondolkodást Ezen szempontból tekintvén a fáizás’ állapotját is, az eddigiem’ szokásnak sinormértékül való vételét legtzélarányosabbnak találja, és ennél fogva az Országos Javallatot, melly ehöz leginkább közelit, elfogadja. Nem is fél, hogy az erdők az Uradalmaknak felvigyázóba mellett elpusztittassanak. Előterjesztettek ugyan ez alkalommal több módok, mellyek leg inkább oda mennek ki, hogy vagy a’ Községek’ számára az Uradalmi erdőnek egy része kijeleltessen, vagy pedig bizonyos fa mennyiség minden Telekre kiszabattasson. Ezekre nézve több Követek véleményüket kijelentvén, ellenkező okaikat, és az érdeklett módoknak káros oldalait előadták. Es igy a’ szolló Követ is tsak azt jegyzi meg, hogy e’ tekintetben minden helyekre egyenlően alkalmaztatható elveket felállítani nem lehet. Gömór Vármegye’ i-ső Követje kijelentette: hogy azon véleményhez, hogy a’ jobbágyságnak tűzi fára minden határban, hol erdő találtatik bizonyos szakasz erdő vágattasson ki, ’s az Uraság arra nézve a’ felvigyázást viselni köteleztessen, nem álhat, mert ha a* jobbágyság meg tudja, hogy azon szakasz erdő az ő számára vágattatott ki, mesterség lenne őket annak használásában korlátolni, és könnyen történhetne, hogy az erdő elpusztulván , a’földes Ur a’ számára felmaradott erdőből ismét fát ki mutatni, ’s a’jobbágyságnak adni kéntelenittctne, és igy el nem érettetne Somogy Vármegye Követ jenek azon fő czélzata, hogy’ valahára az Uraság erdeje a’ jobbágyságtól örökre felmentetvén a’ ’súrlódás szinte örökre megszüntessen a’ földes lí r és jobbágy közt. Úgy el nem fogadhatja azon véleményt, hogy minden erdők sectióra osztattván, minden esztendőben egy bizonyos szám öl fák adattassanak a’ jobbágyságnak, mert a’ hol ép fen álló mák és suska termő fák találtatnak, mellyek a’ mákból ’s a’ suskáhől nem csak a’ földes Urnák szép jövedelmet adnak, de sok Mester embereknek ’s kereskedőknek , és igy a’ Hazára nézve is általjánosan hasznot hajtanak, a’ sectiónkénti vágás káros lenne; annyival inkább, mert olly erdők is találtatnak, mellyek még 200—300 esztendőkig is sokkal több hasznot hajthatnak, ha épségben tartatnak, mint sem ha szakaszonként vágatlatnának. Ezen szempontból kelletett a’ Theresianum Urbáriumnak az erdők állapotját tekinteni, miifőn azt rendelte, hogy a’ földes Uraktól fent álló mák és gyümölcstermő tűzi fát a’ jobbágy nem követelhet. Végre ahoz sem álhat, hogy a’ Szolga Biró Esküttjével, és a’ Fiscus Magistratualissal határozzák meg mindenütt, hogy mennyi fát legyen 38 *