1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
56. ülés
« Ö TV EMI A TODIK ÜLÉS. 57 Az Előlülő, a’ Borsod Vármegyei Követ által előadott esetet, minthogy annak a’ Szólló ön előadása szerint következese nem volt, nehézségnek állítani nem lehet; egyébiránt igaza lévén Borsod Vármegye’ Követjének, hogy a’ tárgy egészlen ki vagyon merítve, mellyne'l fogva, a’ meg eddig nem szóllott Követek felkiáltásából azt veven ki, hogy a’ tanácskozás alatt lévő pontnak, úgymint felte've van, megmaradását kivánnyák, a’KK. e's RR. többségének ebbe való megeggyezését kijelentette. Mellyben való megeggyezéseket a’ KK. és RR. közös felkiáltással kijelentették. Pest Vármegyének 2-dik Követjea’dolog velejéhez szólni nem akarván, az Esztergom Vármegyei Követnek azt felelte: hogy a’ Szólló nem mondotta azt: mintha a’ 792-iki felhozott Resolutiót Cynosuráúl kívánná venni, a mennyiben általa ezen Resolutio csak azon okból hozódott fel, mivel a’ más felen lévők is Resolutiókból okoskodtak, a’ Szólló egyébiránt, minden vallásos tárgyakban ki adott, vagy kiadandó törvénytelen Resolutióknak továbbá is ellene mondván; — Pest Városának Követje, a’ dolog veleje el lévén döntve,csak arra kíván felelni; a’ mi itten a’ kir. városok Orzszággyűlési jussaikról Ugocsa Vármegye’ részéről mondattatott. Sem a’ Szólló Követ, sem a’ mint hiszi, a’ többi városi Követek, az Eperjesi Követ előadásával, hol az alkotmányos Törvényekkel nevezet szerint az 1792: 12 és 1825/7. 3. T. Czikkellyel nyilván ellenkezik, eggyet nem értenek, annál fogva kéri Ugocsa Vármegye’ Követjét, hogy midőn eggyes Városnak Követje, véleményét vagy szándékát szabadon kijelenti, ne vegye azt valamennyi Sz. k. Városok Követjei szózatjául, és midőn egyes Követet czáfolni akar, ne éljen azon kifejezéssel: azt mondják a’ K. Városok. Egyébiránt midőn azt vitatja ugyan azon Követ, hogy régi időktől fogva magyar hazánkban, mindég csak a’ nemesség alkotta a’ törvényeket, és hogy a’ kir. városok is csak annyira jelentek meg az Ország Gyűléseken, a’ mennyire egyenként egy nemes személyt ábrázoltak, erre, ünnepélyes ellenmondás mellett, ezúttal csak a’Törvénykönyvünkre nevezetesen az l608:l., 164.7: 17., 179O: 28. 29. és 30. T. Czikelyeire utasítja; ugyan is az 1608: 1. T. Czikelyben ezen kifejezések találkoznak: §. 2. Cum itaque Regni Hungáriáé Status et Ordines, ex qratror conditionis Regnicolis, nempe : Praelatis, Baronibus, seu Magnatibus JSobilibus, et Liberis Civitatibus constet,etc. azt hiszi ugyan , és ki is jelentette más alkalommal Ugocsa Vármegyének Követje, hogy mivel itten, a’ Sz. Kir. Városok egyetemben említve állanak, annál fogva valamennyi Sz. K. Városnak eggyütt véve csak egy votuma vagyon; ezen állítás ellen megint, egy átaljában, és ünnepélyesen ellenmondván, ismét csak arra kéri azon Követet, ne sajnálja a’ 10-dik §-ust megolvasni, melly azt mondja: Liberas Civitates quod concernit — quarum nuncii, ut inter Regnicolas locum, et rota habeant, dignum quoque censent Regnicolae; ezen ^világos szavakból vota in plurali Ilermenevticának minő szabályai szerint lehessen, csak egy votumot valamennyi Sz. K. Városokra ki húzni, valóban átal nem látja. Különben pedig miilyen befolyással voltak a’ városok az Ország’ dolgaira nézve, az 1647: 17-ik T. Czikkelyből is kivehető; de hogy a’ Törvényeink az utóbbi időkben is, a’ Sz. K. Városoknak az Ország Gyűléseken, egyenlő just adtak a’ Megyékével, egyenesen következik, az 1790.- 28,29 es 15
